Aktualitások

A jelentős kékgalléros állománnyal rendelkező cégeknek nincs egyszerű dolguk 2025-ben. Az év végén meghatározott bérkeret megköti a HR szakemberek kezét, a megnövekedett fluktuáció kezelése pedig új kihívások elé állítja őket. A szigorú létszámlimitek, az elhúzódó kiválasztási folyamatok is nehezítik a szakmai vezetők dolgát, azonban a megrendelések teljesítése folyamatos munkaerőt igényel. 2025 leggyakoribb HR-kihívásaira mutatunk fel bevált gyakorlatokat az atipikus foglalkoztatás területéről.

Nagy visszhangot váltott ki a két- és háromgyermekes édesanyák teljes szja-mentességének felvetése a kormány részéről, amely jelentős pluszjövedelmet biztosíthat az érintett munkavállalóknak. De vajon valóban segíti a nők foglalkoztatását, vagy inkább tovább mélyíti a nemek közötti bérkülönbségeket? A Humán Centrum Munkaerő-kölcsönző és közvetítő Kft. vezetője, Dénes Rajmund Roland segít megérteni a változások hatásait.

A 2025-ös évre vonatkozó minimálbér-emelést illetően a munkaadói oldal és a munkavállalói szervezetek megegyeztek: 2025. január 1-től 9% ill. 7%-kal emelkednek a kötelező legkisebb keresetek, így a minimálbér ezzel bruttó 290.800 Ft-ra, a garantált bérminimum (köznyelvben "szakmunkás minimálbér") pedig bruttó 348.800 Ft-ra nő. Az adókedvezmények nélküli nettó minimálbér 193.382 Ft, míg a szakmunkás minimálbér nettó összege 231.952 Ft. 

A fizetésről beszélni sok esetben továbbra is tabunak számít, így mind a HR szakembereknek, mind az álláskeresőknek komoly fejtörést okoz a bérigény vagy ajánlat meghatározása, amiben 2024-es álláspiaci-felmérésünk kíván segítséget nyújtani a munkaadók és a munkavállalók számára is.

Gondolkozott már azon, vajon min múlik, hogy egy dolgozó marad-e a cégnél? Mi befolyásolhatja a cégről kialakult véleményét? Valójában már minden elkezdődik a kiválasztási szakaszban.

Természetes igény van arra, hogy megismerje egymást a munkáltató és a pályázó, és a gyakorlatban is „kipróbálják egymást”. Ezért kézenfekvő megoldásnak tűnhet a próbamunka vagy a próbanap, de ilyenkor mindig felmerül a kérdés: mennyire jogszerűek ezek a gyakorlatok?

A nyár közeledtével az idénymunkák ideje is eljött: ebben az időszakban a többszörösére nő az alkalmi munkalehetőségek száma. Az adókedvezmények és az egyszerű hatósági bejelentés miatt az egyszerűsített foglalkoztatás különösen népszerű ilyenkor a munkaadók körében, azonban sokan nincsenek tisztában az alkalmazásának buktatóival. Már pedig ha a cégek nem teljesítik a törvényi előírásokat, nagyon megüthetik a bokájukat, de a munkavállalók részéről is felmerül a kérdés: heti 40 órás főállás mellett lehet egyszerűsített munkavállalással dolgozni még 8 órát a nyári időszakban? És ha igen, mire érdemes figyelni EFO-sként? Milyen bérek vonatkoznak az EFO-ra? Az EFO-s dolgozók valóban nem kapnak munkaszerződést, és nem jogosultak táppénzre? A Humán Centrum HR szolgáltató cégcsoport csokorba szedte a 2024-es nyári szezonra vonatkozó tudnivalókat.

Ágazatonként eltérő, hogy mekkora küzdelmet jelent egy-egy alkalmas munkavállaló megtalálása. A megnövekedett álláskínálat miatt a jelentkezők nem kényszerülnek bele olyan megoldásba, ahol lényegesen engedni kell az elképzeléseikből akár a bért, akár a munkarendet illetően. A szakmunkák között éppúgy válogatni lehet, mint mérnök állások között.

A két évvel ezelőtt bevezetett 25 év alattiaknak járó szja-kedvezmény a mai napig viták tárgyát képezi: egyesek szerint motiváló erővel bírt és aktivizálta a fiatal munkavállalókat, míg más tapasztalatok szerint jelentős bérfeszültséget okozott a generációk között. Emellett pedig az is kihívást jelent a munkáltatóknak, hogy hogyan néznek szembe a 25. életév betöltésekor hirtelen lecsökkenő fizetés problémájával, ami szintén „olaj a tűzre” a cégen belüli fluktuáció és bérigények tekintetében. Vajon tényleg magasabb fizetést vihetnek haza a 25 év alatti pályakezdők, mint az idősebb, tapasztaltabb kollégáik? Milyen intézkedésekkel célszerű enyhíteni a bérfeszültséget és mit érdemes inkább kerülni? A Humán Centrum HR szolgáltató cégcsoport csokorba gyűjtötte az eddigi leggyakoribb tapasztalatokat és gyakorlatokat.

2024-ben a munkáltatóknak nemcsak hogy meg kell küzdeniük a munkaerőpiac telítettségével, a gyártószektorokat érintő szakemberhiánnyal, de a vendégmunkások foglalkoztatása és a digitális technológiák robbanásszerű fejlődése is új kérdéseket vet fel a toborzási gyakorlatokban. Ezzel párhuzamosan egyre több Z generációs fiatal jelenik meg a munkaerőpiacon, a munkaerő-tartalékok kiaknázásában pedig nem csak a diákok és a gyakornokok, de a tapasztalt nyugdíjas szakemberek is nagy szerepet kaphatnak – hívja fel a figyelmet Bor Katalin, a Humán Centrum Kft. minősített munkaerő-kölcsönző és -közvetítő vállalat vezetője, 2024-es munkaerőpiaci előrejelzésében.