Aktualitások

A munkaerőpiacon most rekordszámú szakmunkás és frissdiplomás keresi első munkahelyét – őket a cégek október 31-ig diákszövetkezeten keresztül jelentős adókedvezmények mellett is foglalkoztathatják, amíg rendelkeznek nappali tagozatos jogviszonnyal.

De mely területeken a legnagyobb a verseny a fiatal tehetségekért, és milyen pályakezdő bérekkel számolhatnak a munkáltatók 2025-ben? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, amelyek segítenek a pályakezdők sikeres bevonzásában és megtartásában.

Az uniós fizetési átláthatósági szabályok hamarosan életbe lépnek, ezért a cégeknek már most érdemes felkészülniük arra, hogy a bérstruktúrákat átláthatóbbá és versenyképesebbé tegyék. Ebben nyújt kiváló támpontot a legfrissebb KSH bérstatisztika, amely korcsoportonként és munkakörönként mutatja be az átlagos bruttó kereseteket 2024-ben.

Jövő nyártól Magyarországon is hatályba lép az uniós fizetési átláthatósági irányelv, amely alaposan átalakítja a munkáltatók bérkezelési gyakorlatát. Az új szabályozás értelmében kötelezővé válik a bérsávok feltüntetése már az interjúfolyamat előtt, a munkáltatók többé nem írhatnak elő fizetési titoktartást, és rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségekről.

A jelentős kékgalléros állománnyal rendelkező cégeknek nincs egyszerű dolguk 2025-ben. Az év végén meghatározott bérkeret megköti a HR szakemberek kezét, a megnövekedett fluktuáció kezelése pedig új kihívások elé állítja őket. A szigorú létszámlimitek, az elhúzódó kiválasztási folyamatok is nehezítik a szakmai vezetők dolgát, azonban a megrendelések teljesítése folyamatos munkaerőt igényel. 2025 leggyakoribb HR-kihívásaira mutatunk fel bevált gyakorlatokat az atipikus foglalkoztatás területéről.

Nagy visszhangot váltott ki a két- és háromgyermekes édesanyák teljes szja-mentességének felvetése a kormány részéről, amely jelentős pluszjövedelmet biztosíthat az érintett munkavállalóknak. De vajon valóban segíti a nők foglalkoztatását, vagy inkább tovább mélyíti a nemek közötti bérkülönbségeket? A Humán Centrum Munkaerő-kölcsönző és közvetítő Kft. vezetője, Dénes Rajmund Roland segít megérteni a változások hatásait.

Ma már a cégek számtalan módon foglalkoztathatják a munkavállalóikat. Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) keretei között olyan munkavállalókat alkalmaznak, akiknek a munkájára időszakosan van szükség. Alkalmi, szezonális munkák esetén népszerű, hiszen amellett, hogy rugalmas (a munkavállaló szinte bármikor bejelenthető), anyagi szempontból is vannak előnyei mind a munkáltatók mind a munkavállalók számára. Kevesen tudják, hogy ugyanilyen rugalmasságot, költséghatékonyságot nyújt a szövetkezeti foglalkoztatás is. Cikkünkben összeszedtük a legfontosabb szabályokat kiegészítve azokkal a változásokkal, amik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosításával 2025. februárjában életbe léptek.

A 2025-ös évre vonatkozó minimálbér-emelést illetően a munkaadói oldal és a munkavállalói szervezetek megegyeztek: 2025. január 1-től 9% ill. 7%-kal emelkednek a kötelező legkisebb keresetek, így a minimálbér ezzel bruttó 290.800 Ft-ra, a garantált bérminimum (köznyelvben "szakmunkás minimálbér") pedig bruttó 348.800 Ft-ra nő. Az adókedvezmények nélküli nettó minimálbér 193.382 Ft, míg a szakmunkás minimálbér nettó összege 231.952 Ft. 

A fizetésről beszélni sok esetben továbbra is tabunak számít, így mind a HR szakembereknek, mind az álláskeresőknek komoly fejtörést okoz a bérigény vagy ajánlat meghatározása, amiben 2024-es álláspiaci-felmérésünk kíván segítséget nyújtani a munkaadók és a munkavállalók számára is.

Gondolkozott már azon, vajon min múlik, hogy egy dolgozó marad-e a cégnél? Mi befolyásolhatja a cégről kialakult véleményét? Valójában már minden elkezdődik a kiválasztási szakaszban.

Természetes igény van arra, hogy megismerje egymást a munkáltató és a pályázó, és a gyakorlatban is „kipróbálják egymást”. Ezért kézenfekvő megoldásnak tűnhet a próbamunka vagy a próbanap, de ilyenkor mindig felmerül a kérdés: mennyire jogszerűek ezek a gyakorlatok?