Aktualitások

2026. január 1-től 11% ill. 7%-kal emelkednek a kötelező legkisebb keresetek, így a minimálbér ezzel bruttó 322.800 Ft-ra, a garantált bérminimum (köznyelvben "szakmunkás minimálbér") pedig bruttó 373.200 Ft-ra nő. Így aki minimálbért keres nettóban 214.662 Ft kap kézhez, ha nincs semmilyen adókedvezménye.

Természetes igény van arra, hogy megismerje egymást a munkáltató és a pályázó, és a gyakorlatban is „kipróbálják egymást”. Ezért kézenfekvő megoldásnak tűnhet a próbamunka vagy a próbanap, de ilyenkor mindig felmerül a kérdés: mennyire jogszerűek ezek a gyakorlatok?

Jövő nyáron hatályba lép az uniós bértranszparencia irányelv: bár a hazai átültető jogszabály még várat magára, fontos tudni, hogy az „azonos értékű munkáért azonos bér” elve már ma is része a magyar jognak. 2026. június 7-től azonban ennél sokkal konkrétabb előírások érkeznek: a fizetéseket már az interjú előtt közölni kell, a bérszinteket objektív szempontokkal kell alátámasztani, a cégeknek pedig rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségeket. A szabályozás körül azonban egyelőre sok a kérdőjel: kikre vonatkozik pontosan, hogyan lehet hozzáférni a fizetési adatokhoz, és mit takar a bértitoktartás tilalma? Szakértőnk az ezzel kapcsolatos leggyakoribb félreértéseket veszi sorra.

Jövő nyártól gyökeresen átalakul a hazai munkaerőpiac: hatályba lép az uniós bértranszparencia irányelv, amely előírja a fizetési sávok feltüntetését az álláshirdetésekben, megtiltja a bértitoktartást, és rendszeres jelentést követel a nemek közötti bérkülönbségekről. De milyen hatása lehet annak, ha nyilvánossá válnak a fizetések egy szervezeten belül? Szakértőnk szerint az új szabályozás alapjaiban alakíthatja át a munkahelyi viszonyokat és a cégeknek már most fel kell készülniük a bérrendezésből fakadó kihívásokra.

2026 nyarán életbe lép Magyarországon az uniós bértranszparencia irányelv, amely alapjaiban formálhatja át a hazai munkaerőpiacot. A fizetések nyilvánossá válása munkahelyi feszültségekhez, sőt akár felmondási hullámhoz is vezethet, ha a cégek nem készülnek fel időben. A Humán Centrum Munkaerő-kölcsönző és -Közvetítő Kft. szakértői szerint a vállalatoknak már most érdemes átgondolniuk jövő évi bérstratégiájukat: akik időben lépnek, nemcsak a kockázatokat kezelhetik, hanem versenyelőnyt is szerezhetnek. 

Az átlátható és méltányos bérpolitika ma már elengedhetetlen a megfelelő szakemberek megtalálásában és megtartásában. Ez csak még hangsúlyosabbá válik 2026-ban az uniós bértranszparencia irányelv bevezetésével. A munkaadóknak ezért már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Legfrissebb bérfelmérésünk több mint ötezer, 2025-ben közzétett álláshirdetés feldolgozásán alapul, és hasznos támpontot nyújt a jövő évi bértervezéshez.

A munkaerőpiacon most rekordszámú szakmunkás és frissdiplomás keresi első munkahelyét – őket a cégek október 31-ig diákszövetkezeten keresztül jelentős adókedvezmények mellett is foglalkoztathatják, amíg rendelkeznek nappali tagozatos jogviszonnyal.

De mely területeken a legnagyobb a verseny a fiatal tehetségekért, és milyen pályakezdő bérekkel számolhatnak a munkáltatók 2025-ben? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, amelyek segítenek a pályakezdők sikeres bevonzásában és megtartásában.

Az uniós fizetési átláthatósági szabályok hamarosan életbe lépnek, ezért a cégeknek már most érdemes felkészülniük arra, hogy a bérstruktúrákat átláthatóbbá és versenyképesebbé tegyék. Ebben nyújt kiváló támpontot a legfrissebb KSH bérstatisztika, amely korcsoportonként és munkakörönként mutatja be az átlagos bruttó kereseteket 2024-ben.

A Budapest Business Journal „TOP Executives in HR 2025” kiadványában megjelent interjúban Szabó Zsuzsanna, a Humán Centrum Kft. ügyvezetője a 2025-ös munkaerőpiaci trendekről osztja meg gondolatait. Beszél a munkaerő-kölcsönzés stratégiai szerepéről, az alkalmazkodóképesség növekvő jelentőségéről, valamint arról, hogy a folyamatos tanulás miként válik a versenyképesség egyik kulcstényezőjévé.

Jövő nyártól Magyarországon is hatályba lép az uniós fizetési átláthatósági irányelv, amely alaposan átalakítja a munkáltatók bérkezelési gyakorlatát. Az új szabályozás értelmében kötelezővé válik a bérsávok feltüntetése már az interjúfolyamat előtt, a munkáltatók többé nem írhatnak elő fizetési titoktartást, és rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségekről.