2026. február 09.
Egyszerűsített foglalkoztatás 2026
Ma már a cégek számtalan módon foglalkoztathatják a munkavállalóikat. Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) keretei között olyan munkavállalókat alkalmaznak, akiknek a munkájára időszakosan van szükség. Alkalmi, szezonális munkák esetén népszerű, hiszen amellett, hogy rugalmas (a munkavállaló szinte bármikor bejelenthető), anyagi szempontból is vannak előnyei mind a munkáltatók mind a munkavállalók számára. Kevesen tudják, hogy ugyanilyen rugalmasságot, költséghatékonyságot nyújt a szövetkezeti foglalkoztatás is.
Kevesen tudják, hogy ugyanilyen rugalmasságot, költséghatékonyságot nyújt a szövetkezeti foglalkoztatás is. Cikkünkben összeszedtük a legfontosabb szabályokat kiegészítve azokkal a változásokkal, amik 2026. január 1-jétől léptek életbe.
Mit jelent az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO)?
Az egyszerűsített foglalkoztatás egy ún. atipikus – a hagyományos 40 órás munkaviszonytól eltérő – foglakoztatási forma, amelyet rendszerint rövid ideig tartó, alkalmi vagy rendszertelen munkáknál használják a rugalmassága miatt. Az EFO a munkaerő átmeneti növelésére kínál egyszerű és gyors alternatívát: a munkaadók az EFO nyújtotta előnyöket kihasználva megnövekedett munkaerőigénnyel járó projektekhez és feladatokhoz találhatnak rövidtávra munkaerőt
Az egyszerűsített foglalkoztatás fő típusai:
- idénymunka, szezonális munka – ebben az esetben a munka nagy része az év egy bizonyos időszakában szükséges - ilyen például:
- a mezőgazdasági munka
- vagy a turisztikai idénymunka
- alkalmi munka – egy adott vállalatnál meghatározott időre szóló, alkalmi jelleggel végzett munkaviszony
- filmipari statiszta munka
Mikor nem érdemes alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatást?
A foglalkoztatónak abban az esetben nem éri meg az EFO, ha a munkavállalót nyugdíjas vagy diák szövetkezeti tagként is alkalmazhatja. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fizetendő közteherjegy mértékét a munkáltatóknak akkor is meg kell fizetniük, ha a diákokat vagy nyugdíjasokat csak napi 4 vagy 6 órában alkalmazzák, míg az iskola- vagy nyugdíjasszövetkezeten keresztül alkalmazott diákok/nyugdíjasok után csak a ledolgozott órákat kell kifizetniük és minden HR-adminisztrációt, bérszámfejtést, NAV bejelentést a szövetkezet lát el.
Diák-, és nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás előnyei:
- nincs 5-15-90-120 napos időkorlát
- nincs cégmérethez kötött létszámkorlát
- nincsenek megszabva az iparágak / tevékenységi körök sem
- hosszabb távon ugyanazokkal a bevált kollégákkal dolgozhat
- csak a ledolgozott órákért kell fizetni
- sok munkaügyi adminisztrációs teher lekerül a HR osztályokról / könyvelőkről
Melyek az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2026-ban?
Az év bármely szakaszában, akár ad hoc jelleggel is és bármilyen tevékenységi kör esetén lehet alkalmazni munkavállalókat EFO keretében, de csak meghatározott keretek között. Nézzük meg ezeket a alkalmazási szabályokat!
Hány alkalmi munkavállalót foglalkoztathat a munkaadó?
Az alkalmi munkavállalók foglalkoztatásának létszámkorlátja a munkáltató átlagos statisztikai létszámának függvényében változhat:
- ha főállású munkavállalót nem foglalkoztat, akkor 1 fő,
- 1-5 munkavállaló foglalkoztatása esetén 2 fő,
- 6-20 munkavállaló foglalkoztatása esetén 4 fő,
- 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 százaléka.
Mennyi időre foglalkoztatható egy alkalmi munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás keretében?
Alkalmi munkára
- összesen maximum 5 egymást követő naptári napig,
- egy hónapon belül összesen maximum 15 naptári napig,
-
egy naptári éven belül összesen legfeljebb 120 naptári napig
foglalkoztatható, akkor is, ha ugyanannál a foglalkoztatónál dolgozik.
Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára
Mezőgazdasági idénymunka esetén 2026-tól új szabályozás lép életbe:
- alapesetben a munkavállaló évente legfeljebb 120 napig dolgozhat idénymunka keretében,
- 2026-ban azonban a mezőgazdasági idénymunkában dolgozó munkavállaló
a 120 napos éves korlátot további 90 nappal túllépheti, így összesen legfeljebb 210 napig végezhet ilyen jellegű munkát egy naptári évben.
Fontos különbség, hogy a 120 napon felüli időszakra a munkáltatónak magasabb közterhet kell fizetnie, és ehhez kapcsolódóan a nyugellátás számítási alapja is magasabb lesz a munkavállaló számára.
Együttes éves korlát, több munkáltató esetén is
A szabályozás kimondja, hogy az alkalmi munka és az idénymunka időtartamát együttesen kell vizsgálni, függetlenül attól, hogy a munkavállaló hány különböző munkáltatónál dolgozik az adott évben.
Alkalmi munka esetén az éves foglalkoztatási maximum 120 nap, míg mezőgazdasági idénymunkánál – 2026-ban – a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló a magasabb közteher megfizetése mellett összesen akár 210 napig dolgozzon ebben a formában.
A munkáltatók számára a jogkövető foglalkoztatást segíti, hogy a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ-száma alapján elektronikusan lekérdezhető, hogy az adott személy az adott évben még foglalkoztatható-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében.
Mi történik, ha a munkáltató átlépi a megszabott idő- és létszámkeretet?
Ha a munkáltató túllépi az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó idő- és létszámkeretet, és ez a jogsértés kiderül (például ha egy naptári éven belül túllépi az EFO-s a 90 napot), abban az esetben a túllépés napjától számítva 8 napon belül munkaviszonyba kell helyezni az alkalmi munkavállalót, és ennek a jogviszonynak megfelelően kell a munkavállaló után fizetnie az adó- és közterheket.
Milyen béreket kell adni EFO esetén?
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén (ha a munkakör nem igényel szakképzettséget) legalább a minimálbér 85%-a, szakképzettséget igénylő munkakörnél pedig legalább a garantált bérminimum 87%-a fizetendő alapbérként, illetve teljesítménybérként.
Az egyszerűsített foglalkoztatás során fizetendő bér 2026-ban (órabéres foglalkoztatásnál):
-
-
szakképzettséget nem igénylő munkakörben a minimálbér 1 856 Ft/óra, ennek 85%-a, azaz 1 578 Ft/óra,
-
szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum 2 145 Ft/óra, ennek 87%-a, azaz 1 866 Ft/óra.
-
Amennyiben a munkavégzéshez bérpótlék (például éjszakai vagy vasárnapi pótlék) kapcsolódik, azt az alapbéren felül meg kell fizetni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében is.
Mikor jár bérpótlék és milyen mértékben?
- Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár a 15%-os éjszakai pótlék 22:00 – 06:00 óra közötti munkaidőre, ha a munkavégzés ideje ezen időszak alatt meghaladja az 1 órát.
- Túlórapótlékot is kell fizetni a napi 8 óra feletti munkaidőre az alapbéren felül, melynek mértéke 50%, kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás esetén. Például egybefüggő 2 nap bejelentés a következők szerint: első nap 10 óra, második nap 6 óra munka, átlagosan maximum 8 óra.
- Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, (pl. boltokban) 50%-os vasárnapi pótlékot kell fizetni.
- Továbbá a túlórára 50%-os „túlórapótlékot” + 50%-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni, ha nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör. Ünnepnapi munkavégzés esetén pedig 100% pótlék is jár.
Hogyan adózik az egyszerűsített foglalkoztatás?
A munkáltató természetesen a minimálbérnél magasabb fizetést is adhat a munkavállalónak, amely költségként is elszámolható, de további adófizetési kötelezettséggel kell számolnia, amennyiben ez egy napra jutó minimálbér kétszeresénél magasabb fizetést ad:
- a társasági adó hatálya alá tartozó foglalkoztatók esetében társasági adófizetési kötelezettség keletkezik,
- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak, mint foglalkoztatónak vállalkozói szja fizetési kötelezettsége keletkezik.
Az alkalmazott az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kapott munkabére után nem fizet társadalombiztosítási járulékot és meghatározott összeg alatt személyi jövedelem adót sem. A törvény a minimálbér és a garantált bérminimum 130%-áig mentesítést nyújt az adó alól.
Mi az a mentesített keretösszeg?
Ez az összeghatár az úgynevezett mentesített keretösszeg: vagyis az az összegahatár ameddig a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele szja-mentes.
A mentesített keretösszeg napi összege 2026. január 1-jétől:
-
szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén
a minimálbér napi összege 14 850 Ft, ennek 130%-a, azaz 19 305 Ft/nap, -
szakképzettséget igénylő munkakör esetén
a garantált bérminimum napi összege 17 160 Ft, ennek 130%-a, azaz 22 308 Ft/nap.
A közteher megfizetése mellett maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2026. január 1-jétől 29 700 Ft/fő.
Természetesen ennél magasabb összegű munkabér is kifizethető, és költségként elszámolható, azonban ebben az esetben további adófizetési kötelezettség keletkezik.
Milyen közteher terheli a munkáltatót EFOztatáskor?
Az EFO azért is kedvelt foglalkoztatási forma a vállalkozások körében, mert alacsony közteher fizetési kötelezettséggel jár. A munkáltató szintén a minimálbér összegéhez kötötten fizeti a járulékokat. A munkáltató által fizetendő napi közteher 2026-ban:
Alkalmi munka esetén
a hónap első napján érvényes minimálbér 1,5%-a, azaz
4 800 Ft/fő/nap.
Mezőgazdasági idénymunka esetén
– az első 120 napra a minimálbér 0,75%-a, azaz
2 400 Ft/fő/nap,
– a 120 napon túli további legfeljebb 90 napra a minimálbér 1,125%-a, azaz
3 600 Ft/fő/nap.
Turisztikai idénymunka esetén
a hónap első napján érvényes minimálbér 0,75%-a, azaz
2 400 Ft/fő/nap.
Filmipari statiszta alkalmi munkája esetén
a hónap első napján érvényes minimálbér 3%-a, azaz
9 700 Ft/fő/nap.
Ez a kedvezményes közteher fizetés legfeljebb a minimálbér kétszeres összegéig alkalmazható.
Az egyszerűsített foglalkoztatás nem hoz létre biztosítotti jogviszonyt, így a munkavállalónak például nem jár betegszabadság (táppénz) és nincs fizetés nélküli szabadsága sem. A munkavállaló ilyenkor csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
De azt fontos tudni, hogy a nyugdíj, a baleseti egészségügyi ellátás és az álláskeresési ellátás szempontjából jogszerző időnek számít.
A nyugdíj számítási alapja 2026-ban
A 2026. évi törvény alapján a minimálbér emelkedésével együtt változik az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók után fizetendő napi közteher, és ehhez kapcsolódóan a nyugdíjszámítás alapja is magasabb lesz.
Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban álló munkavállaló esetében a nyugellátás számításának – száz forintra kerekített – alapja:
-
mezőgazdasági idénymunkánál az első 120 napra
a hónap első napján érvényes minimálbér 2,1%-a, azaz 6 800 Ft/nap, -
mezőgazdasági idénymunkánál a 120 napon túli további legfeljebb 90 napra
a hónap első napján érvényes minimálbér 3,15%-a, azaz 10 200 Ft/nap, -
turisztikai idénymunkánál
a hónap első napján érvényes minimálbér 2,1%-a, azaz 6 800 Ft/nap, -
alkalmi munkánál
a hónap első napján érvényes minimálbér 4,2%-a, azaz 13 600 Ft/nap, -
filmipari statiszta alkalmi munkája esetén
a hónap első napján érvényes minimálbér 8,4%-a, azaz 27 100 Ft/nap.
Az EFO-s jogviszony fennállása alatt is teljesíteni kell a munkavédelemmel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket.
A munkáltatónak a kifizetéskor olyan igazolást kell kiadnia a bérről, amely tartalmazza a bevétel teljes összegét és jogcímét.
Kell-e szerződést kötni egyszerűsített foglalkoztatás esetén?
A munkaviszony a felek szóbeli megállapodása révén jön létre, közvetlenül a munkaadó általi kötelező bejelentés után, ehhez tehát nem szükséges munkaszerződést kötni, azonban ha a munkavállaló igényli, vagy ha speciális munkakörről van szó, érdemes írásban is bizonyítani a munkaviszony létrejöttét a későbbi félreértések elkerülése céljából.
Ehhez ajánlott kitölteni az Efo tv. mellékletében található sablonszerű egyszerűsített munkaszerződést, amely papíron is igazolja a munkaviszonyt. Ezt azért is érdemes kitölteni, mert így a munkáltatónak nem kell a munka- és pihenőidőt nyilvántartania, valamint a kifizetett munkabér elszámolásáról sem kell a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kiadnia.
A minta-munkaszerződés könnyen letölthető a NAV honlapjáról itt: egyszerűsített foglalkoztatás szerződés.
A Humán Centrum cégcsoport ügyfeleinek alkalmi vagy szezonális munkákra szövetkezeti keretek között tud diák vagy nyugdíjas munkaerőt biztosítani.
