Próbaidő – miért előnyös? 

„Lakva ismerszik meg az ember” – tartja a mondás, ami érvényes a munkaviszonyra is. Csakis a gyakorlatban bizonyosodhat meg a munkáltató afelől, hogy a munkavállaló valóban el tudja-e látni a rá bízott feladatot, és a munkavállaló is kap egy pontosabb képet kap a felé támasztott elvárásokról, és arról, hogy a munkáltató megfelelő munkahelyi körülményeket biztosít-e a számára. Mindkét félnek előnyös, hogy a munkaviszony elején viszonylag problémamentesen tudjanak búcsút mondani egymásnak, ha nem egyeznek az elképzeléseik. Ezért találták ki a próbaidőt. De mi a helyzet a próbanappal és a próbaidővel?

 

Próbanap – jogszerű?

Rögtön az elején fontos tisztázni: a próbaidővel ellentétben olyan, hogy próbanap nem létezik hivatalosan. A próbanaphoz sok szabályellenes eljárás fűződik a munka világában.

„A veszély abban az esetben áll fenn, amennyiben a munkavégzés nem bejelentetten és nem munkaszerződésben rögzített feltételekkel történik. Ebben az esetben nincsen garancia arra, hogy a próbanapot követően megkapja a munkavállaló az egyeztetett bért és arra sincsen biztosíték, hogy egy próbanapot követően nem lesz harmadik, negyedik vagy több is” – világít rá Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum Kft. igazgatója. Ha a próbanap tehát nem jár „papírozással”, nincs szó munkaszerződésről, a munka megkezdését megelőző NAV bejelentésről vagy megbízási szerződésről, és legalább a minimálbérnek megfelelő fizetségről, az nem lehet jogszerű. 

Az ezzel kapcsolatos visszaéléseknek pedig általában nincsenek komolyabb következményei, hiszen 1-2 nap elveszett munkabér miatt nem viszik perre az ügyet és vállalják az ezzel járó költségeket, időt és energiát. Viszont üzemi vagy logisztikai területen a munkabaleset bekövetkezése komoly rizikófaktor, és ekkor már a dolgozó nagyobb valószínűséggel fordul a hatósághoz, ami kifejezetten problémás lehet a munkaadónak.

Létezik azonban egy olyan szabályosnak mondható megoldás, amikor az alkalmi munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében jelenti be a foglalkoztató. Ilyenkor általában nap végén készpénzben fizetik ki az aznapi munkáját, de erre sincs mindig garancia, ahogy ezt a Dénes Rajmund Roland is megerősíti:

„A vendéglátásban, idegenforgalomban, mezőgazdaságban, de főként szezonális, eseti munkavégzések esetében visszaélések előfordulhatnak. Akkor a munkáltató a dolgozóit sem idénymunkára, sem pedig egyszerűsített foglalkoztatottként (EFO) nem jelenti be, hanem a napi munkavégzést követően ,,zsebbe” fizet, ilyen esetekben sem a próbamunka díjazására, sem pedig a napi munkavégzés elszámolására semmilyen garancia sincsen.” 

Mik a figyelmeztető jelek?

1. Ha nem kérnek előzetesen adatokat, iratokat a hatósági bejelentéshez és szerződéskötéshez, csak azt jelzik, hogy melyik napon kell kezdeni. A belépés előtti napon már le kell jelenteni a dolgozót a NAV-nál, ezért szükséges előtte bekérni minden adatot.

2. Ha nem akarnak bejelenteni a próbanapra, nem hozzák szóba ennek lehetőségét vagy halogatják az ezzel kapcsolatos lépéseket és a szerződéskötésről nem esik szó.

3. Ha régóta nem találják a megfelelő jelöltet erre a pozícióra. Ilyenkor annak a veszélye is fennáll, hogy rendszeresen próbanaposokkal végeztetik a munkát.

4. Ha az egészségügyi alkalmasság sem merül fel. Bizonyos munkakörökben (például a vendéglátásban és a kereskedelemben is) tilos alkalmassági vizsgálat és kiskönyv nélkül munkába állni.

 Próbamunka – megéri?

Gyakori eset, hogy már az első interjú előtt komplex feladatsorokat adnak a munkaadók, hogy teszteljék a jelöltek szakmai tudását és problémamegoldó készségüket. Ez egy bevett szokás, ugyanakkor sajnos arra is akad példa, hogy próbamunka címén végeztetnek el valós feladatokat a jelöltekkel.

A kreatív szakmákra (marketing, kommunikáció, PR, grafika) ez különösen jellemző, ezért érdemes alaposan utánajárni a cégnek (az adott cég ügyfeleinek, aktuális kampányainak adott esetben), és felmérni a lehetőségét annak, hogy ha egy adott feladatsor kidolgozása túl sok időt vesz igénybe, és túlmutat a kompetenciák felmérésén, valóban megéri-e az erőfeszítést vagy inkább az ingyenmunka kategóriát súrolja. 

Mikor foghatunk gyanút, hogy ingyenmunkával van dolgunk?

1. Ha a próbamunkára túl szoros határidőt kapunk, és a jelzésünk ellenére sem ad a munkáltató több napos időt a feladat kidolgozására.

2. Ha a kapott feladat 2-3 óránál több időt vesz igénybe.

3. Ha a feladat túlmutat a kompetenciák és készségek felmérésén, és a vállalat legfrissebb projektjével kapcsolatos, időhöz kötött aktivitásáról szól.

4. Ha nem kérik a próbamunka prezentálását vagy nem adnak rá konkrét visszajelzést.

 

Hogyan döntsön a munkáltató?

A munkáltatók jelentősen ronthatnak a márkájuk megítélésén, ha próbanap vagy próbamunka címszó alatt ingyenmunkát végeztetnek a jelöltekkel. Nem érdemes fizetetlen próbanappal spórolni a toborzási költségeken mert rögtön bizalmatlanságot és rossz benyomást kelt a jelöltekben, munkaadóként pedig többet veszíthetünk vele, mint gondolnánk. A munkavállalók elsődleges tájékozódási pontjai a webes felületek (közösségi média, karrieroldal) és nem utolsó sorban azok az ismerősök, akik valamilyen formában kapcsolódtak a vállalathoz. Ezért a professzionális jelöltkezelés és interjúfolyamat kulcsfontosságú eleme a hatékony toborzásnak. 

A professzionális jelöltkezelés és interjúfolyamat kulcsfontosságú eleme a hatékony toborzásnak.

Forrás: Cikkünk Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum Kft. igazgatójának és az MMOSZ kommunikációs alelnökének az Index.hu portálnak adott nyilatkozatát is tartalmazza.