Diákból főállású: pályakezdők foglalkoztatása egyszerűen

Mennyi a pályakezdők bérigénye és milyenek az átlagos pályakezdő bérek?

A pályakezdők bérigénye szakterületenként eltérő, és nagyban befolyásolja az is, hogy a fiatal munkavállaló előzőleg milyen gyakornoki konstrukcióban dolgozott. A Mind-Diák adatai szerint a legkeresettebb fehérgalléros pozíciókban a kezdő bérek átlagosan bruttó 470–880 ezer forint, míg a kékgalléros munkakörökben jellemzően bruttó 392–590 ezer forint között alakulnak.

Legkeresettebb kékgalléros szakemberek és pályakezdő bérek

(Prémium, jutalom, külön juttatás nélküli összegek)

Legkeresettebb fehérgalléros szakemberek és pályakezdő bérek

(Prémium, jutalom, külön juttatás nélküli összegek)

Gyorsítósáv pályakezdő program

Az első félévben végzett diplomások március 31-ig, a második félévben végzettek pedig október 31-ig vállalhatnak diákmunkát vagy gyakornoki pozíciót diákszövetkezeten keresztül.

Ez mindkét félnek előnyös:

• Cégeknek: a meghosszabbított diákstátusz júliustól számítva akár 4 hónapnál is hosszabb próbaidőt jelenthet, mindezt 100% SZOHA-mentességgel, minimális adminisztrációval, betegség, szabadság vagy fizetett ünnepnap miatti kiadások nélkül. 

• Frissdiplomásoknak: a cégek a kedvező adózás miatt nyitottabbak a foglalkoztatásra, így a pályakezdők gyorsabban találhatnak gyakornoki munkát. Az így szerzett jövedelmet csak szja terheli.

Diákból főállású?

Ha egy bevált diák hallgatói jogviszonya lejár, de a cég létszámstop vagy szűk bérkeret miatt nem tudja klasszikus munkaviszonyban továbbfoglalkoztatni, hatékony megoldás lehet a munkaerő-kölcsönzés. Ezzel a megoldással a fiatal munkatárs továbbra is a csapatban maradhat, miközben a vállalat létszáma és bérjellegű kiadásai sem nőnek.

Így a cégnek nem kell lemondania egy bevált, ígéretes tehetségről, miközben biztosíthatja a jövőbeli utánpótlását, és a fiatal munkatársnak sem kell megszakítania a karrierútját vagy új munkahelyet keresnie.

Milyenek a pályakezdők?

A pályakezdő munkavállalók a Z generáció tagjai, akik egészen más elvárásokkal és szemlélettel lépnek be a munka világába. A gyors digitalizációs változások, az új technológiák és a megváltozott munkaerőpiaci igények miatt a munkáltatóknak is új megközelítéseket kell alkalmazniuk.

• Nem félnek a váltástól – a „job hopping” ma már természetes része a karrierépítésüknek, ha nincsenek megelégedve, ezért a munkáltatóknak tudatosabban kell kidolgozniuk megtartási stratégiáikat, ha hosszabb távon szeretnék magukhoz kötni a fiatal tehetségeket.
  
  
• Elvárás a pályázatra érkező gyors visszajelzés – ha nem kapnak választ a jelentkezésükre rövid időn belül, könnyen továbbállnak és más lehetőség után néznek.
  
  
• Prioritás számukra a rugalmasság és a szabadság; a diákszövetkezeti foglalkoztatás ezért ideális foglalkoztatási forma számukra – ők osztják be, mikor és mennyit tudnak dolgozni a tanulmányaik mellett.
  
  
• Fontos számukra a folyamatos, konstruktív értékelés és mentoring – a Mind-Diáknál ezért minden diákunknak dedikált kapcsolattartót biztosítunk, akihez bármikor fordulhatnak kérdéseikkel vagy problémáikkal. Ez a fajta mentoring és támogatás különösen értékes az első munkahelyi tapasztalatok megszerzésénél, amikor a fiataloknak nagy szükségük van iránymutatásra és visszacsatolásra.
  
  
• Gyorsan alkalmazkodnak és nyitottak a fejlődésre – az új kihívások inkább inspirálják, mintsem visszatartanák őket.

Mindezek a tényezők új kihívást jelentenek a HR számára: a fiatal tehetségek bevonzása és hosszú távú elkötelezése tudatosabb, átgondoltabb stratégiai megközelítést igényel, mint valaha.

Bérfelmérés 2025

Legfrissebb bérfelmérésünk segíti a cégeket abban, hogy versenyképes béreket kínáljanak mind a pályakezdő, mind a többéves tapasztalattal rendelkező szakembereknek.

A Humán Centrum országos bérfelmérése több mint 5000, 2025-ben közzétett álláshirdetés feldolgozásán alapul.

• Az elemzés megbízható, naprakész képet ad a publikus bérszintekről, és értékes kiindulópontot jelenthet a bértranszparencia követelményeire való felkészüléshez.
• A kutatás 19 megyére kiterjedően vizsgálja a különböző foglalkoztatási területeken meghirdetett bruttó átlagbéreket, így átfogó képet ad a regionális különbségekről is.