Már a 35 °C körüli szabadtéri hőmérséklet is rendkívül megterhelő lehet, 40 °C közelében pedig a munkavégzés súlyos egészségügyi kockázattal járhat. A tényleges hőterhelést azonban nem kizárólag a hőmérőn látható érték határozza meg: számít a páratartalom, a légmozgás, a napsugárzás, a fizikai terhelés és a munkaruházat is.

Cikkünkben bemutatjuk, mit jelent pontosan a munkahelyi hőterhelés, milyen munkavédelmi szabályokat kell betartani hőség esetén, mikor kötelező védőitalt és pihenőidőt biztosítani, illetve van-e olyan hőmérséklet, amely felett automatikusan le kell állítani a munkát. Kitérünk arra is, hogyan szervezhető át a munkarend, lehet-e éjszaka dolgozni a nappali forróság elkerülése érdekében, és mikor jelenthet megoldást a home office.

Mit jelent a munkahelyi hőterhelés, és mikor minősül melegnek a munkahely?

A levegő hőmérséklete önmagában még nem mutatja meg, mennyire megterhelő egy munkahely. Ugyanaz a 30 °C egészen mást jelenthet egy jól szellőző, árnyékos helyen, mint közvetlen napsugárzásban, magas páratartalom mellett vagy egy kemence közelében.

A hőterhelést több tényező alakítja:

• a levegő hőmérséklete;
• a páratartalom;
• a légmozgás;
• a napsugárzás vagy a gépekből, kemencékből érkező hősugárzás;
• a fizikai munka intenzitása;
• a viselt munkaruha és egyéni védőeszköz.

Nehéz fizikai munka közben a szervezet maga is jelentős hőt termel. Ha ehhez rossz szellőzés, magas páratartalom vagy vastag védőruházat társul, a dolgozót akkor is komoly hőterhelés érheti, ha a levegő hőmérséklete önmagában nem tűnik szélsőségesnek.

A munkahelyi klíma értékelésére többek között az effektív hőmérséklet és a korrigált effektív hőmérséklet szolgál. Utóbbi nemcsak a levegő hőmérsékletével, hanem a páratartalommal, a légmozgással és a hősugárzással is számol.

Mikor minősül melegnek egy munkahely?

A szabályozás szerint egy munkahely akkor minősül melegnek, ha a munkahelyi klíma meghaladja a 24 °C (K) EH értéket. Szabadtéri munkahelyen ehhez az is szükséges, hogy a napi középhőmérséklet legalább egy napig meghaladja a 25 °C-ot, és az országos tisztifőorvos hőség miatti figyelmeztetést vagy hőségriasztást adjon ki.

A hőségriadó és a melegnek minősülő munkahely tehát nem pontosan ugyanazt jelenti. Egy zárt üzemi vagy vendéglátóipari munkahely hőségriadó nélkül is melegnek minősülhet, ha a mért munkahelyi klíma indokolja.

Milyen munkavédelmi szabályokat kell betartani hőség esetén?

A munkáltató feladata, hogy felmérje a hőségből eredő kockázatokat, és megtegye az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzéshez szükséges intézkedéseket.

A legfontosabb feladatok közé tartozik:

• a veszélyeztetett munkakörök és munkaterületek azonosítása;
• a munkahelyi kockázatértékelés felülvizsgálata;
• a munkaszakaszok és műszakok átszervezése;
• megfelelő szellőzés, árnyékolás vagy műszaki hűtés alkalmazása;
• szükség esetén hővédő ruházat és egyéni védőeszköz biztosítása;
• a dolgozók tájékoztatása a hőártalom tüneteiről;
• a munkavállalók állapotának rendszeres figyelemmel kísérése;
• az elsősegélynyújtás és a segítséghívás feltételeinek biztosítása.

Nagy figyelmet igényelhetnek az újonnan belépő vagy hosszabb távollétről visszatérő dolgozók, az idősebb munkavállalók, valamint azok, akik nehéz fizikai munkát végeznek vagy vastag védőruházatot viselnek. A szervezetnek ugyanis időre van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon a tartós meleghez.

Védőital, pihenőidő és árnyékos pihenőhely: a munkáltató legfontosabb feladatai

A hőség elleni védekezés alapja a rendszeres folyadékpótlás, a megfelelő pihenés és a munkaszervezés átalakítása.

A munkáltatónak az alábbiakról kell gondoskodnia:

• A dolgozók igény szerint, de legalább félóránként védőitalhoz juthatnak.
• A folyadékpótlásra lehetőség szerint 14-16 °C-os ivóvíz áll rendelkezésre.
• Ízesített alkoholmentes ital esetén annak cukortartalma nem haladja meg a 4 súlyszázalékot, vagy mesterséges édesítőszert tartalmaz.
• A melegnek minősülő munkahelyen biztosítottak a szükséges pihenők.
• A szabadtéren dolgozók árnyékos vagy lehetőség szerint hűvösebb pihenőhelyet használhatnak.
• A dolgozók váltják egymást a legnagyobb hőterhelésű munkaterületeken.
• Rövidebbek a folyamatos fizikai munkaszakaszok.
• A legmegterhelőbb feladatokat a hűvösebb napszakokra ütemezik.
• Szükség esetén hővédő ruházatot biztosítanak.
• A dolgozók ismerik a hőkimerülés és a hőguta tüneteit.

A melegnek minősülő munkahelyeken óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni. Ez a pihenő a munkaidő részének számít, és nem azonos a Munka törvénykönyve szerinti munkaközi szünettel.

Fontos ugyanakkor, hogy az 5-10 perc csak az általános minimumot jelenti. Minél nagyobb a hőterhelés és minél nehezebb a fizikai munka, annál rövidebb munkaszakaszokra, gyakoribb váltásokra és több pihenésre lehet szükség.

Hogyan szervezhető át a munkavégzés rendkívüli hőségben?

A nagy meleg nem minden esetben teszi szükségessé a munka teljes leállítását. Sokszor már a munkarend tudatos átalakításával is jelentősen csökkenthető a dolgozókat érő terhelés.

1. Fel kell mérni a várható napi hőterhelést

Nem elég a napi maximum-hőmérsékletet figyelni. Számít az is, mikor éri közvetlen napsugárzás a munkaterületet, milyen a páratartalom, mennyire intenzív a fizikai munka, és vannak-e hőt termelő gépek a közelben.

2. Azonosítani kell a leginkább érintett munkaköröket

Elsősorban a szabadtéri, nehéz fizikai, rosszul szellőző térben vagy forró berendezések mellett végzett munka jelent fokozott kockázatot.

3. A legnehezebb feladatokat hűvösebb időszakra kell ütemezni

A korábbi munkakezdés, a késő délutáni vagy esti munkavégzés sok esetben mérsékelheti a dolgozók terhelését.

4. Rövidebb munkaszakaszokat és gyakoribb váltásokat kell kialakítani

Így egyetlen dolgozó sem tölt túl hosszú időt folyamatosan a legmelegebb munkaterületen.

5. Megfontolható a hosszabb déli szünet vagy az osztott munkarend

A munka a nap legmelegebb időszakában megszakítható, majd később folytatható. Ennek kialakításakor azonban a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat is figyelembe kell venni.

6. Fokozottan figyelni kell a dolgozók állapotát

A gyengeség, a zavartság, a bizonytalan mozgás vagy a szokatlan viselkedés már arra utalhat, hogy a munkavállaló szervezete nem képes megfelelően alkalmazkodni a hőterheléshez.

7. Szükség esetén meg kell szakítani a munkát

Ha a biztonságos munkavégzés megfelelő munkaszervezéssel, védőitallal, pihenőidővel és más intézkedésekkel sem teremthető meg, a munkát fel kell függeszteni.

Elrendelhető-e munkaszünet a hőség miatt?

Nem létezik olyan általános szabály, amely egy meghatározott kültéri hőmérséklet elérésekor automatikusan munkaszünetet rendelne el.

A munkáltatónak mindig a teljes hőterhelést kell értékelnie. Ennek során figyelembe kell vennie:

• a munka fizikai nehézségét;
• a közvetlen napsugárzást;
• a páratartalmat és a légmozgást;
• a munkaruházatot;
• a pihenési és folyadékpótlási lehetőségeket;
• a dolgozók egészségi állapotát;
• az esetleges rosszullétek vagy figyelmeztető tünetek megjelenését.

Ha a biztonságos munkavégzés megfelelő intézkedésekkel sem biztosítható, a munkát meg kell szakítani vagy fel kell függeszteni.

Lehet-e éjszaka építőipari vagy mezőgazdasági munkát végezni a hőség miatt?

Igen, az építőipari vagy mezőgazdasági munka alapvetően átszervezhető esti, éjszakai vagy kora reggeli időszakra. A Munka törvénykönyve szerint a 22 és 6 óra közötti munkavégzés minősül éjszakai munkának.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden feladat korlátozás nélkül áthelyezhető éjszakára. Az átszervezés előtt ellenőrizni kell:

• a munkaidő-beosztás és a pihenőidő szabályait;
• a munkavállalók munkaköri alkalmasságát;
• a zajvédelmi és helyi önkormányzati előírásokat;
• a munkaterület megfelelő megvilágítását;
• a gépek és közlekedési útvonalak biztonságát;
• az elsősegélynyújtás és a segítséghívás lehetőségét;
• az éjszakai munkából eredő többletkockázatokat.

Lakóövezet közelében például egy zajos építkezés vagy nagy teljesítményű mezőgazdasági gép éjszakai használata korlátozott vagy tiltott lehet.

Fiatal, vagyis 18 év alatti munkavállaló egyáltalán nem osztható be éjszakai munkára. Várandós, illetve kisgyermeket nevelő munkavállalók esetében szintén speciális korlátozások érvényesülhetnek.

Home office hőség idején: mikor jelenthet megoldást a távmunka?

A hőség önmagában általában nem keletkeztet automatikus home office-jogosultságot. A távmunka lehetőségét a munkakör jellege, a munkaszerződés, a belső szabályozás és a munkáltató döntése határozza meg.

Az otthoni munkavégzés elsősorban azokban a szellemi munkakörökben jelenthet megoldást, amelyek személyes jelenlét nélkül is elláthatók.

Munkavégzési forma	Lehetséges hőségvédelmi megoldás	Fő korlát
Irodai munkavégzés	Home office, rugalmas kezdés, klimatizált helyiség	A munkakör távolról végezhetősége
Kültéri fizikai munka	Korábbi kezdés, esti munkavégzés, hosszabb déli szünet	A feladat helyhez kötött
Üzemi munka	Műszakátszervezés, rotáció, műszaki hűtés	A technológiai folyamatok
Szolgáltatási munkakör	Rugalmas beosztás, rövidebb műszakok	Az ügyfél- vagy nyitvatartási idő

A home office tehát csak az egyik lehetséges eszköz. A termelésben, a logisztikában, az építőiparban és a mezőgazdaságban elsősorban munkaszervezési és műszaki megoldásokkal lehet csökkenteni a hőterhelést.

Melyek a legforróbb munkahelyek az építőiparon kívül?

A jelentős hőterhelés nemcsak a szabadtéren dolgozókat érinti. Számos ágazatban maga a technológiai folyamat termel nagy mennyiségű hőt.

Terület	A hőterhelés fő forrása	Tipikus munkakörök
Kohászat és öntöde	Olvadt fém, kemencék, sugárzó hő	Öntödei dolgozó, kohász
Üveggyártás	Kemencék és forró alapanyagok	Üveggyártó, üvegfúvó
Kerámia- és téglaipar	Égetőkemencék	Kemencekezelő, gépkezelő
Vendéglátás	Sütők, főzőlapok, rossz szellőzés	Szakács, konyhai kisegítő
Pékségek	Kemencék és folyamatos sütés	Pék, sütőipari dolgozó
Mosodák	Gőz és magas páratartalom	Mosodai dolgozó
Kazánházak	Forró berendezések és csővezetékek	Kazánkezelő
Élelmiszeripar	Hőtermelő technológiai folyamatok	Üzemi dolgozó, gépkezelő

Ezeken a munkahelyeken a magas páratartalom, a rossz légmozgás, a nehéz fizikai munka és a kötelező védőruházat tovább fokozhatja a szervezet terhelését.

Milyen tünetei vannak a túlzott hőterhelésnek, és mit kell tenni rosszullét esetén?

A hőártalom első jeleit könnyű egyszerű fáradtságnak vagy átmeneti rossz közérzetnek gondolni. A tüneteket azonban nem szabad félvállról venni, mert az állapot rövid idő alatt súlyosbodhat.

Figyelmeztető tünet lehet:

• a szédülés;
• a fejfájás;
• a hányinger;
• a gyengeség;
• az izomgörcs;
• a zavartság;
• a koordinációs probléma;
• a bizonytalan járás;
• az ájulás;
• a szokatlan viselkedés.

A zavartság, az eszméletvesztés vagy a görcsroham már súlyos, akár életveszélyes állapotra is utalhat.

Rosszullét esetén:

• azonnal meg kell szakítani a munkavégzést;
• az érintettet hűvös vagy árnyékos helyre kell kísérni;
• meg kell lazítani a szoros vagy felesleges ruházatot;
• meg kell kezdeni a fokozatos hűtést;
• folyadékot csak akkor szabad adni, ha az érintett éber és biztonságosan tud nyelni;
• súlyos tünetek esetén orvosi segítséget vagy mentőt kell hívni;
• az esetet dokumentálni kell;
• felül kell vizsgálni a munkakörülményeket és a hőségvédelmi intézkedéseket.

Gyakori kérdések a hőségben történő munkavégzésről

Hány fok felett jár munkaszünet?

Nincs olyan egységes levegő-hőmérsékleti érték, amely felett automatikusan munkaszünet járna. Ha azonban a biztonságos munkavégzés megfelelő intézkedésekkel sem biztosítható, a munkát fel kell függeszteni.

Van maximális munkahelyi hőmérséklet Magyarországon?

Nincs minden munkahelyre érvényes, hagyományos hőmérővel mérhető egységes plafon. A teljes hőterhelést, a munka nehézségét és a korrigált effektív hőmérsékletet együtt kell vizsgálni.

Kötelező védőitalt biztosítani hőségben?

Igen. A melegnek minősülő munkahelyeken a dolgozóknak igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 °C-os ivóvízzel kell pótolni.

Milyen gyakran jár pihenőidő meleg munkahelyen?

Óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces, munkaidőnek minősülő pihenőt kell biztosítani. Nagyobb hőterhelés vagy nehezebb fizikai munka esetén ennél több pihenésre is szükség lehet.

Elrendelhető home office hőség miatt?

Igen, ha a munkakör otthonról is ellátható, és a munkáltató ezt engedélyezi. A hőség azonban önmagában nem teremt automatikus jogosultságot az otthoni munkavégzésre.

Átszervezhető a munka éjszakai időszakra?

Igen, de be kell tartani a munkaidőre, a pihenőidőre, a zajvédelemre és az éjszakai munkavégzés biztonságára vonatkozó szabályokat.

Dolgozhat-e 18 év alatti munkavállaló éjszaka?

Nem. Fiatal munkavállaló számára éjszakai munka nem osztható be.

Mikor kell teljesen leállítani a munkát?

Akkor, ha a dolgozók egészségét vagy testi épségét közvetlen veszély fenyegeti, és ezt megfelelő műszaki, szervezési vagy egyéni védelmi intézkedésekkel sem lehet megszüntetni.

Mit tehet a munkavállaló, ha veszélyesnek érzi a munkakörülményeket?

Jelezze a problémát a közvetlen vezetőnek, a munkavédelmi szakembernek vagy a munkavédelmi képviselőnek. Közvetlen és súlyos veszély esetén a munkavégzés megtagadására is jogosult lehet.

Mit jelent a hőségriadó a munkáltatók számára?

A hőségriadó nem jelent automatikus általános munkatilalmat. A munkáltatónak ugyanakkor fokozottan ellenőriznie kell a hőterhelést, a folyadékpótlást, a pihenőket, a munkaszervezést és a dolgozók állapotát.

A hőségvédelmi intézkedés nemcsak jogi kötelezettség

A megfelelő hőségvédelmi intézkedések csökkenthetik a rosszullétek és a munkahelyi balesetek kockázatát, miközben segíthetnek megőrizni a dolgozók koncentrációját és teljesítőképességét.

A cégeknek ezért érdemes előre kidolgozott hőségvédelmi protokollal készülniük a nyári időszakra. Ebben célszerű meghatározni a veszélyeztetett munkaköröket, a szükséges pihenőket, a folyadékpótlás rendjét, a műszakok átszervezésének lehetőségeit és a munkaleállítás feltételeit.

A szükséges intézkedéseket mindig az adott munkakör, munkaterület, technológia és munkavállalói kör kockázatértékelése alapján kell kialakítani.

A cikk általános tájékoztatást nyújt. A konkrét intézkedések meghatározásához indokolt munkavédelmi szakember, valamint szükség szerint foglalkozás-egészségügyi szakember bevonása.