,,A stílus maga az ember” – tartja a mondás, amiben van igazság: ugyan nem csak ezen múlik a megítélésünk, de nagyban befolyásolhatja azt. A helyesírás kapcsán megoszlanak a vélemények, hiszen vannak olyanok, akik nem szívesen lesznek ügyfelei egy olyan szolgáltatónak, aki nem tud helyesen írni, a másik oldalról viszont azt az elvet osztják, hogy miért kéne például egy karbantartónak, technikusnak vagy akár egy targoncavezetőnek helyesen írnia, hogyha érti a munkáját?

Bár végső álláspont nincs a témát illetően, munkáltatói oldalról egy biztos: igen is sokat elmond rólunk az önéletrajzunk (mind tartalmi, mind formai szempontból), és legfőképpen arról árulkodik, hogy mennyire vagyunk igényesek és precízek szakmai tapasztalatunk bemutatásakor. Ma már rengeteg digitális – köztük például mesterséges intelligencia alapú – eszköz is segítségünkre lehet a szövegírásban és helyesírásunk ellenőrzésére, ezért érdemes ezeket minél előbb alkalmazni önéletrajzunk vagy motivációs levelünk megírásakor.

Az online kommunikációt ma már az írott és az élőszó közötti kommunikációnak tekinthetjük, hiszen gyakran másodpercek alatt, különösebb megfontolás nélkül osztjuk meg a véleményünket, reakcióinkat az online közösségi platformokon, – legyen az egy Facebook poszt, Instagram vagy TikTok komment, vagy esetleg egy LinkedIn hozzászólás a munkaadó oldalán. Ez meglátszik a helyesírásunkon is, hiszen úgy tűnik, ezeken a felületeken megengedőbbek vagyunk a fogalmazás és helyesírás tekintetében. Bizonyos helyzetekben akár egy-egy hibásan, hiányosan leírt mondanivaló is világosan érthető, de vajon hol van az a bizonyos ingerküszöb?

„Sok jelentkezőnél tapasztalunk egyfajta türelmetlenséget: minél gyorsabban szeretnének kiválasztásra kerülni, és ezzel a gyorsasággal gyakran párosul felületesség is, különösen, ami az önéletrajzok vagy motivációs levelek megírását illeti. Pedig ez legalább annyira fontos tényező, mint maga az interjúfolyamat” – teszi hozzá Rack-Szabó Edina, a Humán Centrum Kft. szolgáltatásfejlesztési vezetője.

A nyelv és a gondolkodás nagyban összefügg: ez a kölcsönhatás megfigyelhető az online közzétett posztok vagy hozzászólások esetében is, hiszen egyre inkább az a trend, hogy nem csak a helyesírásra, de a mondanivalóra sem fordítunk akkora gondot. Persze, azt senki se várhatja el tőlünk, hogy egy Facebook posztot vagy kommentet minden szempontból hibátlanul fogalmazzunk meg, az igényünket viszont érdemes egyértelműen értésére adni a másiknak.

Vegyünk egy gyakori példát: ilyen az ,,érdekel” hozzászólás az álláshirdetések alatt. Miért problémás ez a megnyilvánulás? A mondanivaló lényege ugyan érthető, de a szándék már nem egyértelmű. Ezért ez esetben érdemes kifejteni a valós célunkat: a pozícióval kapcsolatos egyes részletek érdekelnek vagy már jelentkezni szeretnénk az állásra? Fogalmazzunk világosan, például így:

Üdvözlöm! Érdeklődni szeretnék, hogy a fenti állás hány műszakot foglal magában? Köszönöm!

Jó napot kívánok! Érdekel az állás, azonban a leírásban nem volt benne, hogy szükséges-e valamilyen végzettség a munkához? Köszönöm!

A nyelv a kommunikáció eszköze, így ha megértjük egymást a virtuális térben, addig mindig lesz mentség arra, miért nem fontos annyira a helyesírás. Ugyanakkor jogosan merül fel a kétely, hogy ez a nagymértékű szabadság nem vezet-e rossz irányba? Az aggodalom jogos, de figyelembe kell vennünk a mai felgyorsult világ következményeit is: ma már nem feltétlenül szánunk hosszas perceket egy-egy üzenet megfogalmazására, csinosítgatására, hiszen a másik fél vélhetően pár másodpercnél többet nem fog szánni annak elolvasására. Ezzel szemben a másik oldalt képviselők már egy-egy kommentben kialakult vitát képesek megnyertnek tekinteni csak arra hivatkozva, hogy ők legalább le tudják írni helyesen az adott szót.