2025. március 13.
Anyák szja-mentessége: előrelépést vagy még több kihívást hoz?
Nagy visszhangot váltott ki a két- és háromgyermekes édesanyák teljes szja-mentességének felvetése a kormány részéről, amely jelentős pluszjövedelmet biztosíthat az érintett munkavállalóknak. De vajon valóban segíti a nők foglalkoztatását, vagy inkább tovább mélyíti a nemek közötti bérkülönbségeket? A Humán Centrum Munkaerő-kölcsönző és közvetítő Kft. vezetője, Dénes Rajmund Roland segít megérteni a változások hatásait.
A kormány bejelentése szerint hamarosan az Országgyűlés elé terjesztik azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében az édesanyák életük végéig mentesülnek az szja fizetése alól, és ez életkor szerint fog fokozatosan bevezetésre kerülni. 2024 decemberében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 727 700 Ft volt – ezen a bérszinten az adókedvezményben részesülő anyukák havi 109 155 Ft-tal magasabb nettó jövedelemre tehetnek szert. Nem beszélve a vezetői pozícióban dolgozó anyákról, akik – az akár milliós vagy afeletti bruttó fizetés mellett – havonta több százezer forinttal vihetnek többet haza.
Ez a különbség az anyák szja-mentessége és a 25 év alattiak adókedvezménye között
Míg a 25 év alattiak szja-mentessége egy meghatározott összegig érvényes, addig a mostani kormányzati döntés szerint a két és háromgyermekes édesanyák esetében nincs ilyen korlátozás, ráadásul ez egy nagyon széles réteget fed le.
- Az adókedvezmény mértéke független lesz attól, hogy mennyit keres az anya,
- valamint fontos változás az is, hogy a meglévő gyermekekre is érvényes lesz az új jogszabály.
“Ahogyan a 25 év alattiak esetében, itt is arra számíthatunk, hogy a magasabb jövedelmű munkavállalók számára jelentős anyagi támogatással kecsegtető adókedvezmény ösztönözheti az anyák munkába állását, ugyanakkor nem kevés kihívást tartogathat a HR osztályok számára. Ugyanis az anyák számára az anyagiakon felül szintén fontos szempont a rugalmasság, amit önmagában a home office lehetősége nem old meg – hívja fel a figyelmet Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum HR szolgáltató cégcsoport vezetője. A szakértő szerint ahhoz, hogy valódi támogatást kapjanak az édesanyák, sokkal több részmunkaidős állásra lenne szükség.
Főleg nők dolgoznak részmunkaidőben, de csak kevés lehetőség van rá
A statisztikák azonban arra világítanak rá, hogy Magyarországon a felnőtt munkavállalók (15-64 éves korosztály) mindössze 4%-a dolgozik részmunkaidőben, míg az EU-ban ez az arány 17,8%, azaz több mint négyszeres (!) az eltérés.
A nők esetében jelentősebb a részmunkaidős foglalkoztatás, mint a férfiaknál – mind Magyarországon, mind európai szinten. Magyarországon a KSH adatai szerint 2023-ban 146 ezer nő és 80 ezer férfi dolgozott részmunkaidőben (rendre a 15-64 éves foglalkoztatottak 5,8%-a és 2,4%-a). Ez kirívóan alacsony arány például Hollandiához képest, ahol a teljes foglalkoztatottak 63%-át tette ki a részmunkaidőben dolgozó nők aránya, miközben a férfiaknál ez az arány mindössze 24% volt.
A magyar munkaadók továbbra sem preferálják a főállású részmunkaidős foglalkoztatást, inkább diákokat és nyugdíjasokat foglalkoztatnak részmunkaidőben – mert ez költséghatékonyabb és rugalmasabb alternatívát jelent számukra. Pedig ha a kisgyermekes anyák számára szélesebb körben elérhető lenne a részmunkaidős lehetőség, sokkal könnyebb lenne a visszatérésük – és egyúttal a visszaintegrálásuk – a munkaerőpiacra
– véli a szakértő.
Egyenlő munkáért, egyenlő bér jár
Dénes Rajmund Roland szerint az sem kizárt, hogy az adókedvezmény további bérfeszültséget szül az egygyermekes, vagy a bármilyen okból gyermektelen nők és a többgyermekes, kedvezményben részesülők között.
A szakértő szerint a vállalatoknak – és főleg a HR szakembereknek – kiemelt felelőssége van abban, hogy hogyan kezelik az ebből fakadó feszültségeket.
Az ajánlat mérlegelésekor fontos figyelembe venni, hogy ezt az adókedvezményt az állam nyújtja, nem pedig a munkáltató. Az ekvivalencia elve továbbra is irányadó: azonos munkáért azonos bér jár, függetlenül a munkavállaló életkorától, családi állapotától, gyermekeinek számától, vagy attól, hogy jogosult-e adókedvezményre. Mégis ez érzékenyen érintheti a gyermektelen vagy egy gyermeket nevelő nőket, akik jogosan érezhetik úgy, hogy azonos mennyiségű és színvonalú munkáért alacsonyabb nettó jövedelmet kapnak
– hívja fel a figyelmet a HR szakember, külön kiemelve: a feszültségek elkerülése érdekében elengedhetetlen a transzparens bérpolitika és a nyílt kommunikáció a döntéshozók és a HR részéről. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a teljesítményértékelések során a gyermektelen és a többgyermekes munkavállalók egyformán részesüljenek juttatásokban és bónuszokban – függetlenül az állam által nyújtott adókedvezménytől.
A bérszakadékon nem változtat az anyáknak járó szja-mentesség
Az Eurostat legfrissebb adatai azt mutatják, hogy az Európai Unióban a nők átlagosan 12,7 százalékkal kevesebbet keresnek egy munkaórára vetítve, mint a férfiak. Magyarországon a nemek közötti bérszakadék 2023-ban 15,5% volt, ami javulást jelent a 2012-es 20,1%-hoz képest, de még mindig valamivel magasabb az uniós átlagnál.
„A Humán Centrumnál azon az állásponton vagyunk, hogy a szakmai kiválóság nemtől független – ezt viszont a fizetéseknek is tükröznie kell. A nemek közötti bérkülönbség (gender pay gap) problémáját a bruttó bérek kiegyenlítése oldaná meg. Az SZJA-mentesség azonban csak a nettó keresetre van hatással, tehát hosszú távon nem enyhíti a bérkülönbségeket. Valódi megoldást az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének következetes érvényesítése és a bérezési, illetve ösztönzési rendszerek tudatos átalakítása jelentheti. A Humán Centrum cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák Szövetkezetnél azt tapasztaltuk, hogy a 25 év alattiaknak járó szja-kedvezmény hatására a munkáltatók nem változtattak a bérpolitikájukon, a béremelések és a bérbesorolások továbbra is a bruttó bér alapján történtek. Erre számítunk az édesanyáknak járó adókedvezmény kapcsán is” – teszi hozzá.
„Az elképzelhető, hogy az új adókedvezmények hatására egyes cégek inkább a bruttó bérek rögzítésével reagálnak, hogy a nettó bérkülönbség ne növekedjen. Egy direkt módja ennek, hogy az szja-mentességben részesülők bérét befagyasztja a cég – ez az intézkedés azonban tovább növelheti a kialakult bérfeszültséget és a nők- férfiak közötti bérszakadékot” – mutat rá Dénes Rajmund. Egy másik lehetséges forgatókönyvként említi azt a gyakorlatot, amikor a munkaidő csökkentésével és azzal arányos bércsökkentéssel „kezelik” az adókedvezmény okozta nettó béremelkedést. Ennek egyik jele lehet, ha az intézkedés életbe lépése után jelentősen nő a napi 5-7 órás részmunkaidőben dolgozók aránya.
Kismama szövetkezetek: lehetőség vagy adókiskapu?
A kismama szövetkezetek egy újabb megoldást kínálhatnak azon kisgyermekes anyák számára, akik rugalmas munkavégzést keresnek. A konstrukció lényege, hogy a gyeden vagy gyesen lévő anyák szövetkezeti tagként, kedvezményes adózás mellett tudjanak munkát vállalni. Az Igazságügyi Minisztériumtól kapott állásfoglalás szerint azonban egy cég a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetén keresztül csak akkor foglalkoztathatja újra korábbi gyeden vagy gyesen lévő munkavállalóját, ha a munkaviszonyt korábban megszüntették, és ezt követően az érintett személy már szövetkezeti tagként látja el feladatait korábbi munkaadójánál. Az állásfoglalás értelmében a fenti jogeset nem megfelelő értelmezése, gyakorlati alkalmazása esetén a kismama szövetkezet nyújtotta adókedvezmények érvényesítése jogsértő lehet.
Dénes Rajmund szerint ez a jogértelmezés éppen azt a lehetőséget korlátozza, amely a kismama szövetkezetek egyik legnagyobb előnye lehetne: hogy az édesanyák gyes-gyed alatt oda térhessenek vissza, ahol korábban is dolgoztak, és ne kelljen egy teljesen új, ismeretlen környezetben helytállniuk.