2025. március 13.
Anyák szja-mentessége: előrelépést vagy még több kihívást hoz?
Nagy visszhangot váltott ki a két- és háromgyermekes édesanyák szja-mentességének kormányzati bejelentése, amely jelentős pluszjövedelmet hoz az érintett családoknak. A 2026-tól életbe lépő adóváltozások – az anyák szja-mentességének bővítése és a családi adókedvezmény emelése – azonban a munkaerőpiacra is hatással lehetnek. Vajon valóban segítik a nők foglalkoztatását, vagy inkább új bérfeszültségeket okozhatnak? A Humán Centrum vezetője segít megérteni a változások következményeit.
A kormány bejelentése szerint több, az édesanyák munkavállalását érintő adókedvezmény is bővül 2026-tól. Egyrészt megszűnik a 30 év alatti anyák szja-kedvezményének felső korlátja, így a teljes bérjövedelmükre érvényesíthető lesz a 15%-os adómentesség. Emellett fokozatosan bevezetésre kerül a kétgyermekes anyák szja-mentessége is, amely életkorhoz kötötten lép életbe, majd 2029-től válik általánossá.
Kétgyermekes édesanyák szja-mentessége 2026-ban
A kétgyermekes anyák számára az szja-mentesség bevezetése több lépcsőben történik. Elsőként a 40 év alatti édesanyák válnak jogosulttá a kedvezményre, vagyis azok, akik 2025. december 31. után töltik be a 40. életévüket.
Ezt követően fokozatosan bővül a jogosultak köre:
- 50 év felett (azok, akik 2026. december 31. után töltik be az 50. életévüket): 2027. január 1-től jogosultak az szja-mentességre.
- 60 év felett (azok, akik 2027. december 31. után töltik be a 60. életévüket): 2028. január 1-től válhatnak jogosulttá a kedvezményre.
- Életkortól függetlenül: a tervek szerint 2029-től a kétgyermekes anyák szja-mentessége minden érintett számára elérhetővé válik.
A családi adókedvezmény összege 2026-ban
2026. január 1-től tovább emelkedik a családi adóalap-kedvezmény mértéke is, amely a gyermekek számától függően csökkenti az adóalapot.
Mi a családi adókedvezmény?
A családi adókedvezmény egy fix mértékű támogatás, amely a gyermekek (eltartottak) számától függően csökkenti az úgynevezett összevont adóalapot. Erre az adóalapra számítják ki a 15%-os személyi jövedelemadót és a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot – vagyis lényegében azt az összeget, amely a bruttó és a nettó fizetés közötti különbséget adja.
A kedvezmény lényege, hogy minél több eltartott van a családban, annál kisebb lesz az adóalap, így a munkavállaló kevesebb adót és járulékot fizet. Ennek eredményeként a nettó fizetés magasabb lesz.
2026. január 1-től a családi adókedvezmény nettó összege a következőképpen alakul:
- 1 gyermek után havonta 20 000 Ft, ami 133 340 Ft adóalap-kedvezménynek felel meg.
- 2 gyermek után gyermekenként 40 000 Ft, vagyis összesen 80 000 Ft havonta (gyermekenként 266 660 Ft adóalap-kedvezmény).
- 3 vagy több gyermek esetén gyermekenként 66 000 Ft nettó kedvezmény jár. Ez három gyermeknél 198 000 Ft, négy gyermeknél 264 000 Ft, öt gyermeknél pedig 330 000 Ft havi megtakarítást jelent. Három gyermek esetén az adóalap-kedvezmény összege 440 000 Ft.
- Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartott után a jogosult családok havonta 20 000 Ft nettó kedvezményt vehetnek igénybe, amely 66 670 Ft adóalap-kedvezménynek felel meg.
Ez a gyakorlatban körülbelül 20 ezer, 80 ezer, illetve akár közel 200 ezer forintos nettó megtakarítást jelenthet a családok számára.
Egyszerűsödik az adókedvezmények igénylése 2026-tól
2026-tól adminisztratív könnyítés is érkezik az adókedvezmények igénylésében. A munkavállalók ettől kezdve úgynevezett folyamatos, vagyis visszavonásig érvényes nyilatkozatot is tehetnek az adókedvezményekről, így azt nem kell minden évben újra benyújtaniuk. Ez jelentősen egyszerűsíti az ügyintézést a korábbi gyakorlathoz képest.
Ez a különbség az anyák szja-mentessége és a 25 év alattiak adókedvezménye között
Míg a 25 év alattiak szja-mentessége egy meghatározott összeghatárig érvényesíthető, addig a 30 év alatti anyák kedvezményénél 2026-tól megszűnik a felső korlát. Emellett a kétgyermekes anyák szja-mentessége is fokozatosan bevezetésre kerül, a háromgyermekes anyákra vonatkozó kedvezmény pedig továbbra is kiemelt jelentőségű marad.
Fontos változás, hogy az adókedvezmények nemcsak a jövőben születő gyermekek után lesznek érvényesíthetők, hanem a már meglévő gyermekekre tekintettel is, amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak.
“Ahogyan a 25 év alattiak esetében, itt is arra számíthatunk, hogy a magasabb jövedelmű munkavállalók számára jelentős anyagi támogatással kecsegtető adókedvezmény ösztönözheti az anyák munkába állását, ugyanakkor nem kevés kihívást tartogathat a HR osztályok számára. Ugyanis az anyák számára az anyagiakon felül szintén fontos szempont a rugalmasság, amit önmagában a home office lehetősége nem old meg – hívja fel a figyelmet Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum HR szolgáltató cégcsoport vezetője.
A szakértő szerint ahhoz, hogy valódi támogatást kapjanak az édesanyák, sokkal több részmunkaidős állásra lenne szükség.
Főleg nők dolgoznak részmunkaidőben, de csak kevés lehetőség van rá
A statisztikák azonban arra világítanak rá, hogy Magyarországon a felnőtt munkavállalók (15-64 éves korosztály) mindössze 4%-a dolgozik részmunkaidőben, míg az EU-ban ez az arány 17,8%, azaz több mint négyszeres (!) az eltérés.
A nők esetében jelentősebb a részmunkaidős foglalkoztatás, mint a férfiaknál – mind Magyarországon, mind európai szinten. Magyarországon a KSH adatai szerint 2023-ban 146 ezer nő és 80 ezer férfi dolgozott részmunkaidőben (rendre a 15-64 éves foglalkoztatottak 5,8%-a és 2,4%-a). Ez kirívóan alacsony arány például Hollandiához képest, ahol a teljes foglalkoztatottak 63%-át tette ki a részmunkaidőben dolgozó nők aránya, miközben a férfiaknál ez az arány mindössze 24% volt.
A magyar munkaadók továbbra sem preferálják a főállású részmunkaidős foglalkoztatást, inkább diákokat és nyugdíjasokat foglalkoztatnak részmunkaidőben – mert ez költséghatékonyabb és rugalmasabb alternatívát jelent számukra. Pedig ha a kisgyermekes anyák számára szélesebb körben elérhető lenne a részmunkaidős lehetőség, sokkal könnyebb lenne a visszatérésük – és egyúttal a visszaintegrálásuk – a munkaerőpiacra
– véli a szakértő.
Egyenlő munkáért, egyenlő bér jár
Dénes Rajmund Roland szerint az sem kizárt, hogy az adókedvezmény további bérfeszültséget szül az egygyermekes, vagy a bármilyen okból gyermektelen nők és a többgyermekes, kedvezményben részesülők között.
A szakértő szerint a vállalatoknak – és főleg a HR szakembereknek – kiemelt felelőssége van abban, hogy hogyan kezelik az ebből fakadó feszültségeket.
Az ajánlat mérlegelésekor fontos figyelembe venni, hogy ezt az adókedvezményt az állam nyújtja, nem pedig a munkáltató. Az ekvivalencia elve továbbra is irányadó: azonos munkáért azonos bér jár, függetlenül a munkavállaló életkorától, családi állapotától, gyermekeinek számától, vagy attól, hogy jogosult-e adókedvezményre. Mégis ez érzékenyen érintheti a gyermektelen vagy egy gyermeket nevelő nőket, akik jogosan érezhetik úgy, hogy azonos mennyiségű és színvonalú munkáért alacsonyabb nettó jövedelmet kapnak
– hívja fel a figyelmet a HR szakember, külön kiemelve: a feszültségek elkerülése érdekében elengedhetetlen a transzparens bérpolitika és a nyílt kommunikáció a döntéshozók és a HR részéről. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a teljesítményértékelések során a gyermektelen és a többgyermekes munkavállalók egyformán részesüljenek juttatásokban és bónuszokban – függetlenül az állam által nyújtott adókedvezménytől.
A bérszakadékon nem változtat az anyáknak járó szja-mentesség
Az Eurostat legfrissebb adatai (2024) azt mutatják, hogy az Európai Unióban a nők átlagosan 11,1 százalékkal kevesebbet keresnek egy munkaórára vetítve, mint a férfiak. Magyarországon a nemek közötti bérszakadék 2023-ban 17,8% volt, ami javulást jelent a 2012-es 20,1%-hoz képest, de még mindig valamivel magasabb az uniós átlagnál.
„A Humán Centrumnál azon az állásponton vagyunk, hogy a szakmai kiválóság nemtől független – ezt viszont a fizetéseknek is tükröznie kell. A nemek közötti bérkülönbség (gender pay gap) problémáját a bruttó bérek kiegyenlítése oldaná meg. Az SZJA-mentesség azonban csak a nettó keresetre van hatással, tehát hosszú távon nem enyhíti a bérkülönbségeket. Valódi megoldást az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének következetes érvényesítése és a bérezési, illetve ösztönzési rendszerek tudatos átalakítása jelentheti. A Humán Centrum cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák Szövetkezetnél azt tapasztaltuk, hogy a 25 év alattiaknak járó szja-kedvezmény hatására a munkáltatók nem változtattak a bérpolitikájukon, a béremelések és a bérbesorolások továbbra is a bruttó bér alapján történtek. Erre számítunk az édesanyáknak járó adókedvezmény kapcsán is” – teszi hozzá.
„Az elképzelhető, hogy az új adókedvezmények hatására egyes cégek inkább a bruttó bérek rögzítésével reagálnak, hogy a nettó bérkülönbség ne növekedjen. Egy direkt módja ennek, hogy az szja-mentességben részesülők bérét befagyasztja a cég – ez az intézkedés azonban tovább növelheti a kialakult bérfeszültséget és a nők- férfiak közötti bérszakadékot” – mutat rá Dénes Rajmund. Egy másik lehetséges forgatókönyvként említi azt a gyakorlatot, amikor a munkaidő csökkentésével és azzal arányos bércsökkentéssel „kezelik” az adókedvezmény okozta nettó béremelkedést. Ennek egyik jele lehet, ha az intézkedés életbe lépése után jelentősen nő a napi 5-7 órás részmunkaidőben dolgozók aránya.
Kismama szövetkezetek: lehetőség vagy adókiskapu?
A kismama szövetkezetek egy újabb megoldást kínálhatnak azon kisgyermekes anyák számára, akik rugalmas munkavégzést keresnek. A konstrukció lényege, hogy a gyeden vagy gyesen lévő anyák szövetkezeti tagként, kedvezményes adózás mellett tudjanak munkát vállalni. Az Igazságügyi Minisztériumtól kapott állásfoglalás szerint azonban egy cég a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetén keresztül csak akkor foglalkoztathatja újra korábbi gyeden vagy gyesen lévő munkavállalóját, ha a munkaviszonyt korábban megszüntették, és ezt követően az érintett személy már szövetkezeti tagként látja el feladatait korábbi munkaadójánál. Az állásfoglalás értelmében a fenti jogeset nem megfelelő értelmezése, gyakorlati alkalmazása esetén a kismama szövetkezet nyújtotta adókedvezmények érvényesítése jogsértő lehet.
Dénes Rajmund szerint ez a jogértelmezés éppen azt a lehetőséget korlátozza, amely a kismama szövetkezetek egyik legnagyobb előnye lehetne: hogy az édesanyák gyes-gyed alatt oda térhessenek vissza, ahol korábban is dolgoztak, és ne kelljen egy teljesen új, ismeretlen környezetben helytállniuk.