Most a problémát a munkáltatóknál elsősorban a hihetetlen módon megnövekedett energiaköltségek jelentik. A Portfolio kutatása szerint hazai vállalkozások mintegy 40 százaléka még csak most találkozik az elszálló gáz- és áramárakkal, a cégek 14 százaléka pedig úgy látja, hogy bezárással védekezhet ebben a helyzetben. A cégeknek a költségek növekedésén túl az egyre csökkenő fizetőképes kereslettel is számolniuk kell. Ha nőnek a működési költségek és csökkennek a bevételek, az előbb-utóbb meg fog jelenni a létszámgazdálkodásban. Az atipikus foglalkoztatási formák - munkaerő-kölcsönzés, diákmunka, nyugdíjas szövetkezeti munka, egyszerűsített foglalkoztatás - lehetővé teszik a cégek számára a rugalmas alkalmazkodást a piaci változásokra.

A kölcsönzött dolgozók is végettséget élveznek betegség vagy gyerekvállalás esetén, az így ledolgozott idő is beleszámít a nyugdíjba, szabadság esetén is van jövedelme - szemben a feketemunkával vagy részbeni bejelentéssel - nincs mitől tartania, ha munkaerő-kölcsönzés keretében folglakoztatják,

Felkészülés, védekezés

Egy gazdasági válságra nehéz, illetve összetett dolog felkészülni. Minden gazdasági válság természete más és más. Azzal kapcsolatosan, hogy mennyi idő, amíg a most kialakulóban lévő recesszió megérkezik a munkaerőpiacra, Dénes Rajmund Roland is csak a korábbi tapasztalataira tudott támaszkodni.

„2008-ban a termelő szektort és a fizikai dolgozókat érte el először a válság, és csak 1-1,5 évvel később csapódott le a szolgáltatási szektorba. Korábbi válságtapasztalataikat felhasználva a munkáltatók mindent megtesznek a tapasztalt munkavállalók megtartásáért: képzéssel, fizetett szabadsággal, fizetett állásidővel és átcsoportosítással”

Dénes Rajmund szerint a munkáltatóknak erre az évre már volt egy betervezett bérköltségük. Az év elején a minimálbér és garantált bérminimum emelése következtében kötelező volt megemelni vagy esetenként versenyképesen tartani a béreket, és ezentúl még sok helyen további évközi bérfejlesztésekre is szükség volt.

Mit tegyen a munkavállaló?

Dénes Ramund azt javasolja, aki most határozott idejű munkaszerződés keretében dolgozik, és átlag alatti a bére, de tud versenyképes határozatlan időtartamú munkaviszonyt létesíteni olyan területen, ami kiszámítható és stabil, az váltson.

„Ha eddig nem kapott évközi bérkompenzációt, akkor a gazdasági hatások miatt már nem is nagyon számíthat rá.”

Aki határozatlan időtartalmú szerződéssel dolgozik szerény bérrel, az csak abban az esetben váltson, ha fejlődő iparágban fog elhelyezkedni. Ha valaki olyan iparágban dolgozik – mint például Magyarországon az autóipar –, amely folyamatosan fejlődik, ott nyugodtan kötelezze el magát, akár hosszú távra is.