Átmeneti, szezonális munkákhoz gyakran alkalmaznak atipikus foglalkoztatási formákat, köztük például az egyszerűsített foglalkoztatást, amellyel rugalmas és rövidtávú munkaerőt szerezhetnek, anélkül, hogy a feleknek hosszabb távon el kellene köteleződniük. „Erre a rövid időre határozott idejű munkaszerződést is köthetnek, de a munkaadóknak lényegesen kedvezőbb, ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatják a munkavállalót, ugyanis így amellett, hogy jelentősen csökkennek az adminisztrációs terhek, anyagilag is kedvezőbb feltételekkel számolhatnak” – hangsúlyozza Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum igazgatója. Majd hozzáteszi: a foglalkoztatónak abban az esetben viszont nem éri meg „efoztatnia”, ha a munkavállalót nyugdíjasként vagy diákként is foglalkoztathatja. Ugyanis az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) esetén fizetendő közteherjegy mértékét a munkáltatóknak akkor is meg kell fizetniük, ha a diákokat vagy nyugdíjasokat csak napi 4 vagy 6 órában alkalmazzák, míg az iskola- vagy nyugdíjasszövetkezeten keresztül alkalmazott diákok és nyugdíjasok után csak a ledolgozott órákat kell kifizetniük.

De mennyi az annyi? Ilyen béreket kell adni az EFO-s dolgozóknak

2024. január 1-jétől az EFO után fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a NAV-nál a közteher befizetésére szolgáló számla száma nem, csak a megnevezése módosult. A munkáltatói közteher fizetés – ahogy a nevében is benne van – nagyon egyszerűen történik az EFO keretében. A munkáltató a minimálbér összegéhez kötötten fizeti a járulékokat: ez az összeg alkalmi munka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1%-a.

Azaz mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál munkavállalónként napi 1300 forint, alkalmi munkánál napi 2700 forint, filmipari statiszta esetén 8000 forint közterhet kell fizetni. Mindemellett azzal számolni kell, hogy nem jár betegszabadság és fizetett szabadság sem a dolgozónak. 

Ez az adókedvezmény azonban legfeljebb a napi minimálbér kétszeres összegéig alkalmazható, ami a maximálisan kifizethető napi munkabér összege is: 2024-ben ez tehát 24 540 forint/nap/fő. „Azt látjuk a partnereink körében, hogy ezt az összeget egy építőipari segédmunkás, hostess, de akár egy barista vagy szakács is bőven megkeresheti egy nap alatt. Természetesen ennél magasabb összegű munkabért is kaphatnak, amely költségként is elszámolható, viszont akkor a foglalkoztatónak további adófizetési kötelezettséggel kell számolnia” – hívja fel a figyelmet az igazgató.

Az anyagiak tekintetében azért is jár jól a munkaadó mert az egyszerűsített foglalkoztatásnál alacsonyabb a törvényben előírt minimális fizetendő jövedelem:

legalább a minimálbér 85 százaléka (1304 forint/óra), 8 óra esetén 10.430 Ft/nap

szakképzettséget igénylő munkakörnél legalább a garantált bérminimum 87 százaléka (1630 forint/óra) 8 óra esetén 13.042 Ft/nap fizetendő alapbérként, illetve teljesítménybérként.

Ezen felül kapcsolódhat hozzá bérpótlék is: például az éjszakai, túlóra- vagy vasárnapi pótlék. „Ezek akár együttesen is érvénybe léphetnek: például ha vasárnap túlórázik a dolgozó és nem vasárnaphoz köthető a munkaköre, akkor a napi 8 óra feletti munkaidőre az alapbéren felül 50%-os túlórapótlékot és 50%-os vasárnapi pótlékot is kell kapnia” – teszi hozzá Dénes Rajmund.

Főállás mellett alkalmi munka? Van rá lehetőség!

A szakértő elmondása szerint nincs akadálya annak, hogy egy munkavállalónak egyszerre több munkaviszonya legyen több különböző munkáltatónál, ahogyan annak sem, hogy a munkaviszonya mellett EFO jogviszonyt létesítsen. Azonban azt fontos tudni, hogy ha már van meglévő munkaszerződése, azt egyszerűsített foglalkoztatásra nem módosíthatják, és a munkaidő sem haladhatja meg a maximum 12 órás napi munkaidőt. Ugyanakkor nem mindegy, milyen időtartamban és keretek között vetik be ezt a foglalkoztatási formát: ugyan az év bármely szakaszában, bármilyen tevékenységi körre alkalmazhatják, de elsősorban két típusra sorolható: idénymunkára vagy szezonális munkára (példáulmezőgazdasági és turisztikai területeken), és alkalmi munkára (például filmipari vagy promóciós eseményeken, rendezvényeken való munkavégzésre).

Ez utóbbi munkaviszony megszakítás nélkül legfeljebb 5 napig, egy hónapon belül 15 napig, egy naptári éven belül pedig maximum 90 napig tarthat. Az idénymunkák vagy szezonális munkák esetén már valamivel nagyobb a mozgástér: ebben az esetben egy éven belül 120 napig lehet így dolgozni.

Tehát:

idénymunka és/vagy alkalmi munka legfeljebb évente összesen 120 napig végezhető (kivétel a filmipari statisztálás és a szociális szövetkezetben végzett munka);

alkalmi munka egy naptári éven belül legfeljebb összesen 90 napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb összesen 15 napig, egymást követő naptári napok esetében legfeljebb 5 napig végezhető.

 

Az időkeret mellett az alkalmi munkának létszámkerete is van. Például egy 5 főállású munkavállalót foglalkoztató strandbüfé összesen 2 főt foglalkoztathat EFO keretein belül, 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén pedig az adott létszám 20%-át lehet ilyen konstrukcióban alkalmazni. 

Az EFO-s foglalkoztatás létszámkorlátja a munkáltató átlagos statisztikai létszáma szerint a következő:

ha főállású munkavállalót nem foglalkoztat, akkor 1 fő,

1-5 munkavállaló foglalkoztatásakor 2 fő,

6-20 munkavállaló foglalkoztatásakor 4 fő,

20-nál több munkavállaló foglalkoztatásakor a munkavállalói létszám 20 százaléka.

Nem létezik EFO-s munkaszerződés – vagy mégis?

Sokakban bizalmatlanságot kelthet, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásra létrejövő munkaviszony létrehozásához nem szükséges munkaszerződést kötni, mert valójában a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével (a felek szóbeli megállapodása alapján) jön létre, ami történhet elektronikus úton vagy telefonon keresztül is a NAV felé. „A későbbi felreértések elkerülése érdekében ezért érdemes az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény mellékletében található sablonszerű munkaszerződést is kitölteni hozzá, amely papíron is bizonyítja a munkaviszonyt” – egészíti ki Dénes Rajmund, majd hozzáteszi: ezt a cégek többsége már csak azért is teljesíti, mert ebben az esetben nem szükséges nyilvántartaniuk a munka- és pihenőidőt, és nem kell teljesíteni az írásos munkabér-elszámolásra vonatkozó előírásokat sem (azaz a kifizetett munkabér elszámolásáról nem kell a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kiadniuk).

Annyira mégsem egyszerű, mint elsőre gondolnánk

Viszont az érem másik oldaláról csak kevés szó esik: a munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kapott munkabére után nem fizet társadalombiztosítási járulékot és személyi jövedelemadót sem. Ez utóbbi csak addig érvényes, ameddig a dolgozó jövedelme nem magasabb, mint a napi minimálbér és a garantált bérminimum 130%-a – efelett a munkavállalónak 15%-os SZJA fizetési kötelezettsége keletkezik. „Mindebből az következik, hogy az EFO-s dolgozó nem minősül biztosítottnak, és csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot, a társadalombiztosítás többi ellátására – köztük például táppénzre – nem. Ugyanakkor fontos előnye, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásban való munkavégzés ideje szolgálati időnek számít, ami mérvadó a nyugdíj számításánál” – hívja fel a figyelmet az igazgató.

Kedvező adózása miatt sokan „kiskapuként” tekintenek az „efoztatásra”, azonban azzal számolniuk kell, hogy ha a munkáltató a megszabott idő- és létszámkeretet meghaladja (legyen az például a 90 nap túllépése), és ez a jogsértés kiderül, akkor 8 napon belül a túllépés napjától számítva munkaviszonyba kell helyezni az alkalmi munkavállalót. Továbbá ennek a jogviszonynak megfelelően kell a munkavállaló után fizetnie az adó- és közterheket a munkáltatónak.

Gyakori hiba például, hogy az EFO-s dolgozó már be van osztva egy adott napra/időszakra, de valamilyen oknál fogva nem jelentkezik. Ilyenkor az EFO törvény értelmében az adott nap 9 óráig van lehetőség törölni a bejelentést. Ha ez nem történik meg, akkor a közterheket már be kell fizetni a megbeszélt napra. De ugyanilyen tipikus eset, amikor a munkáltató későn jelenti be a dolgozót, és közben az építkezésre már hajnalban érkeznek az idénymunkások, a balatoni büfében el kezdett dolgozni a kisegítő, a statiszták pedig már a forgatási helyszínen vannak... Ha a munkavégzés előtt nem jön a bejelentés, és a munkaügyi hatóságok fekete foglalkoztatásra utaló jeleket észlelnek, nagy szigorral lépnek fel a munkáltatóval szemben, a büntetés pedig elkerülhetetlen

– említi példaként Dénes Rajmund.