Ma már a cégek számtalan módon foglalkoztathatják a munkavállalóikat. Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) keretei között olyan munkavállalókat alkalmaznak, akiknek a munkájára időszakosan van szükség. Népszerű megoldás alkalmi, szezonális munkák esetén, hiszen amellett, hogy rugalmas (a munkavállaló szinte bármikor bejelenthető), anyagi szempontból is kedvezőbb mind a munkáltatók mind a munkavállalók számára. Kevesen tudják, hogy ugyanilyen rugalmasságot, költséghatékonyságot nyújt a szövetkezeti foglalkoztatás is.  Cikkünkben összeszedtük a legfontosabb szabályokat kiegészítve azokkal a változásokkal, amik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosításával 2025. februárjában életbe léptek.

Mit jelent az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO)?

Az egyszerűsített foglalkoztatás egy ún. atipikus – a hagyományos 40 órás munkaviszonytól eltérő – foglakoztatási forma, amelyet rendszerint rövid ideig tartó, alkalmi vagy rendszertelen munkáknál használják a rugalmassága miatt. Az EFO a munkaerő átmeneti növelésére kínál egyszerű és gyors alternatívát: a munkaadók az EFO nyújtotta előnyöket kihasználva megnövekedett munkaerőigénnyel járó projektekhez és feladatokhoz találhatnak rövidtávra munkaerőt

Az egyszerűsített foglalkoztatás fő típusai:

  1. idénymunka, szezonális munka – ebben az esetben a munka nagy része az év egy bizonyos időszakában szükséges - ilyen például:
    • a mezőgazdasági munka
    • vagy a turisztikai idénymunka 
  2. alkalmi munka – egy adott vállalatnál meghatározott időre szóló, alkalmi jelleggel végzett munkaviszony
  3. filmipari statiszta munka

Mikor nem érdemes alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatást?

A foglalkoztatónak abban az esetben nem éri meg az EFO, ha a munkavállalót nyugdíjas vagy diák  szövetkezeti tagként is alkalmazhatja. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fizetendő közteherjegy mértékét a munkáltatóknak akkor is meg kell fizetniük, ha a diákokat vagy nyugdíjasokat csak napi 4 vagy 6 órában alkalmazzák, míg az iskola- vagy nyugdíjasszövetkezeten keresztül alkalmazott diákok/nyugdíjasok után csak a ledolgozott órákat kell kifizetniük és minden HR-adminisztrációt, bérszámfejtést, NAV bejelentést a szövetkezet lát el.

Diák-, és nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás előnyei:

  • nincs 5-15-90-120 napos időkorlát
  • nincs cégmérethez kötött létszámkorlát
  • nincsenek megszabva az iparágak / tevékenységi körök sem
  • hosszabb távon ugyanazokkal a bevált kollégákkal dolgozhat
  • csak a ledolgozott órákért kell fizetni
  • sok munkaügyi adminisztrációs teher lekerül a HR osztályokról / könyvelőkről
Kérdése van? Vegye fel velünk a kapcsolatot!

Melyek az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2025-ben?

Az év bármely szakaszában, akár ad hoc jelleggel is és bármilyen tevékenységi kör esetén lehet alkalmazni munkavállalókat EFO keretében, de csak meghatározott keretek között. Nézzük meg ezeket a alkalmazási szabályokat!

Hány alkalmi munkavállalót foglalkoztathat a munkaadó?

Az alkalmi munkavállalók foglalkoztatásának létszámkorlátja a munkáltató átlagos statisztikai létszámának függvényében változhat:

  • ha főállású munkavállalót nem foglalkoztat, akkor 1 fő,
  • 1-5 munkavállaló foglalkoztatása esetén 2 fő,
  • 6-20 munkavállaló foglalkoztatása esetén 4 fő,
  • 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 százaléka.

Mennyi időre foglalkoztatható egy alkalmi munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás keretében? 

Alkalmi munkára

  • összesen maximum 5 egymást követő naptári napig,
  • egy hónapon belül összesen maximum 15 naptári napig,
  • egy naptári éven belül azonos felek között összesen maximum 90 naptári napig állhat fenn EFO-s munkaviszony.

Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára

  • egy munkavállalót a naptéri évben maximum 120 napra alkalmazhatnak 

Ez a szabály 2025 július 1-től úgy módosul, hogy ha a munkavállaló idénymunkára, alkalmi munkára vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több alkalommal munkaviszonyt akár több munkáltatóval, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben legfeljebb 120 nap lehet. Eddig az idénymunkás akármennyit dolgozhatott EFO-s keretek között, csak 120 naponként, alkalmi munka esetén pedig 90 naponként munkáltatót kellett váltania. A foglalkoztató 121. naptól nem alkalmazhatja az idénymunkást egyszerűsített keretek között. A munkaadó jogosult lesz 2025 július 1-től a jelentkező adóazonosító jelének, és TAJ-számának segítségével a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztathatóságának lekérdezésére, amelyhez a NAV elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít. 

Mi történik, ha a munkáltató átlépi a megszabott idő- és létszámkeretet?

Ha a munkáltató túllépi az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó idő- és létszámkeretet, és ez a jogsértés kiderül (például ha egy naptári éven belül túllépi az EFO-s a 90 napot), abban az esetben a túllépés napjától számítva 8 napon belül munkaviszonyba kell helyezni az alkalmi munkavállalót, és ennek a jogviszonynak megfelelően kell a munkavállaló után fizetnie az adó- és közterheket. 

Milyen béreket kell adni EFO esetén? 

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén (ha a munkakör nem igényel szakképzettséget) legalább a minimálbér 85%-a, szakképzettséget igénylő munkakörnél pedig legalább a garantált bérminimum 87%-a fizetendő alapbérként, illetve teljesítménybérként.

Az egyszerűsített foglalkoztatás során fizetendő bér 2025-ben (órabéres foglalkoztatásnál): 

  • minimálbér (1 672 Ft/óra) 85%-a, azaz 1 422 Ft/óra, vagy
  • a szakképzettséget igénylő munkakörökben garantált bérminimum (2 005 Ft/óra) 87%-a, azaz 1 745 Ft/óra.

Ha a munkához bérpótlék is kapcsolódna, akkor azokat is meg kell fizetni.

Mikor jár bérpótlék és milyen mértékben?

  • Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár a 15%-os éjszakai pótlék 22:00 – 06:00 óra közötti munkaidőre, ha a munkavégzés ideje ezen időszak alatt meghaladja az 1 órát.
  • Túlórapótlékot is kell fizetni a napi 8 óra feletti munkaidőre az alapbéren felül, melynek mértéke 50%, kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás esetén. Például egybefüggő 2 nap bejelentés a következők szerint: első nap 10 óra, második nap 6 óra munka, átlagosan maximum 8 óra.
  • Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, (pl. boltokban) 50%-os vasárnapi pótlékot kell fizetni.
  • Továbbá a túlórára 50%-os „túlórapótlékot” + 50%-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni, ha nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör. Ünnepnapi munkavégzés esetén pedig 100% pótlék is jár. 

Hogyan adózik az egyszerűsített foglalkoztatás?

A munkáltató természetesen a minimálbérnél magasabb fizetést is adhat a munkavállalónak, amely költségként is elszámolható, de további adófizetési kötelezettséggel kell számolnia, amennyiben ez egy napra jutó minimálbér kétszeresénél magasabb fizetést ad:

  • a társasági adó hatálya alá tartozó foglalkoztatók esetében társasági adófizetési kötelezettség keletkezik,
  • a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak, mint foglalkoztatónak vállalkozói szja fizetési kötelezettsége keletkezik.

Az alkalmazott az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kapott munkabére után nem fizet társadalombiztosítási járulékot és meghatározott összeg alatt személyi jövedelem adót sem. A törvény a minimálbér és a garantált bérminimum 130%-áig mentesítést nyújt az adó alól.

Mi az a mentesített keretösszeg?

Ez az összeghatár az úgynevezett mentesített keretösszeg: vagyis az az összegahatár ameddig a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele szja-mentes. 2025-ben a mentesített keretösszeg napi összege a napi minimálbér, illetve a napi garantált bérminimum 130%-a, azaz: 

  • minimálbér esetén 17 394 Ft - ha az alkalmi munkavállaló szakképzettséget nem igénylő munkakörben van foglalkoztatva
  • garantált bérminimum esetén 20 852 Ft - ha az alkalmi munkavállaló szakképzettséget igénylő munkakörben van foglalkoztatva

A közteher erejéig a maximálisan kifizethető napi munkabér összege a minimálbér napi összegének kétszerese, tehát 2025-ben 26 760 Ft/nap/fő. Magasabb munkabér fizetése esetén az előző bekezdés szerinti társasági adó, illetve egyéni vállalkozó esetén SZJA fizetési kötelezettség keletkezik.

Milyen közteher terheli a munkáltatót EFOztatáskor?

Az EFO azért is kedvelt foglalkoztatási forma a vállalkozások körében, mert alacsony közteher fizetési kötelezettséggel jár. A munkáltató szintén a minimálbér összegéhez kötötten fizeti a járulékokat, így a munkáltatónak a napi bejelentés összege az alábbiak szerint alakul 2025. február 2-tól:

  • alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1,5%-a, azaz 4.400 Ft/fő/nap, (előtte 2.900 Ft/fő/nap)
  • mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkánál a hónap első napján hatályos minimálbér 0,75%-a, tehát 2.200 Ft/fő/nap, (korábban 1.500 Ft/fő/nap)
  • filmipari statiszta esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 3%-a, tehát 8.700 Ft/fő/nap (változatlan)

Ez a kedvezményes közteher fizetés legfeljebb a minimálbér kétszeres összegéig alkalmazható.

Az  egyszerűsített foglalkoztatás nem hoz létre biztosítotti jogviszonyt, így a munkavállalónak például nem jár betegszabadság (táppénz) és nincs fizetés nélküli szabadsága sem. A munkavállaló ilyenkor csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
De azt fontos tudni, hogy a nyugdíj, a baleseti egészségügyi ellátás és az álláskeresési ellátás szempontjából jogszerző időnek számít.

A nyugdíj számítási alapja 2025. februárjától 

  • mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 2,1 százaléka, vagyis 6 100 forint naponta
  • alkalmi munkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 4,2 százaléka, azaz 12 200 forint naponta,
  • filmipari statiszta alkalmi munkájánál a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, azaz 8 100 forint naponta.

EFO-s munkaviszonyban is kell teljesítenie az alkalmazottnak a munkavédelemmel kapcsolatos munkáltatói feladatokat. A munkaadónak pedig olyan igazolást kell kiadnia a bérről a kifizetés során, amelyben fel van tüntetve a bevétel teljes összege és jogcíme.

Kell-e szerződést kötni egyszerűsített foglalkoztatás esetén?

A munkaviszony a felek szóbeli megállapodása révén jön létre, közvetlenül a munkaadó általi kötelező bejelentés után, ehhez tehát nem szükséges munkaszerződést kötni, azonban ha a munkavállaló igényli, vagy ha speciális munkakörről van szó, érdemes írásban is bizonyítani a munkaviszony létrejöttét a későbbi félreértések elkerülése céljából.

Ehhez ajánlott kitölteni az Efo tv. mellékletében található sablonszerű egyszerűsített munkaszerződést, amely papíron is igazolja a munkaviszonyt. Ezt azért is érdemes kitölteni, mert így a munkáltatónak nem kell a munka- és pihenőidőt nyilvántartania, valamint a kifizetett munkabér elszámolásáról sem kell a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kiadnia.

A minta-munkaszerződés könnyen letölthető a NAV honlapjáról itt: egyszerűsített foglalkoztatás szerződés.

 

Kérdése van? Vegye fel velünk a kapcsolatot!