Ma már a cégek számtalan módon foglalkoztathatják a munkavállalóikat. Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) keretei között olyan munkavállalókat alkalmaznak, akiknek a munkájára időszakosan van szükség. Népszerű megoldás alkalmi, szezonális munkák esetén, hiszen amellett, hogy rugalmas (a munkavállaló szinte bármikor bejelenthető), minimális adminisztrációval jár és anyagi szempontból is kedvezőbb mind a munkáltatók mind a munkavállalók számára. Cikkünkben összeszedtük azokat a legfontosabb szabályokat, amelyek az EFO-s foglalkoztatásra vonatkoznak, és többek között arra is válaszolunk, hogy lehet-e ilyen formában alkalmazni főállású munkavállalókat, és ha igen, milyen keretek között.
Mit jelent az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO)?
Az egyszerűsített foglalkoztatás egy ún. atipikus – a hagyományos 40 órás munkaviszonytól eltérő – foglakoztatási forma, amelyet rendszerint rövid ideig tartó, alkalmi vagy rendszertelen munkáknál használják a rugalmassága miatt. Az EFO a munkaerő átmeneti növelésére kínál egyszerű és gyors alternatívát: a munkaadók az EFO nyújtotta előnyöket kihasználva időszakosan, vagy megnövekedett munkaerőigénnyel járó projektekhez és feladatokhoz találhatnak könnyen rugalmas és rövidtávú munkaerőt anélkül, hogy bármelyik félnek el kellene elköteleződnie vagy hosszú távú szerződést kellene kötnie.
Az egyszerűsített foglalkoztatásnak két fő típusa van:
- idénymunka, szezonális munka – ebben az esetben a munka nagy része az év egy bizonyos időszakában szükséges - ilyen például:
- a mezőgazdasági munka
- vagy a turisztikai idénymunka
- alkalmi munka – egy adott vállalatnál meghatározott időre szóló, alkalmi jelleggel végzett munkaviszony
- filmipari statiszta munka
Melyek az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2024-ben?
Az év bármely szakaszában, akár ad hoc jelleggel is és bármilyen tevékenységi kör esetén lehet alkalmazni munkavállalókat EFO keretében, de csak meghatározott keretek között. Nézzük meg ezeket a szabályokat!
Hány alkalmi munkavállalót foglalkoztathat a munkáltató?
Az alkalmi munkavállalók foglalkoztatásának létszámkorlátja a munkáltató átlagos statisztikai létszámának függvényében változhat:
- ha főállású munkavállalót nem foglalkoztat, akkor 1 fő,
- 1-5 munkavállaló foglalkoztatása esetén 2 fő,
- 6-20 munkavállaló foglalkoztatása esetén 4 fő,
- 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 százaléka.
Mennyi időre foglalkoztatható egy alkalmi munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás keretében?
Alkalmi munkára
- összesen maximum 5 egymást követő naptári napig,
- egy hónapon belül összesen maximum 15 naptári napig,
- egy naptári éven belül összesen maximum 90 naptári napig létesíthető határozott időre szóló munkaviszony.
Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára
- egy munkavállalót a naptéri évben maximum 120 napra alkalmazhatnak (ez alól kivétel a filmipari statisztálás és a szociális szövetkezetben végzett munka).
Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben legfeljebb 120 nap lehet.
Mi történik, ha a munkáltató átlépi a megszabott idő- és létszámkeretet?
Ha a munkáltató túllépi az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó idő- és létszámkeretet, és ez a jogsértés kiderül (például ha egy naptári éven belül túllépi az EFO-s a 90 napot), abban az esetben a túllépés napjától számítva 8 napon belül munkaviszonyba kell helyezni az alkalmi munkavállalót, és ennek a jogviszonynak megfelelően kell a munkavállaló után fizetnie az adó- és közterheket.
Milyen béreket kell adni EFOztatáskor?
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén (ha a munkakör nem igényel szakképzettséget) legalább a minimálbér 85%-a, szakképzettséget igénylő munkakörnél pedig legalább a garantált bérminimum 87%-a fizetendő alapbérként, illetve teljesítménybérként.
Az egyszerűsített foglalkoztatás bér összege 2024-ben (órabéres foglalkoztatásnál):
- minimálbér esetén 1 304 forint/óra (a minimálbér 1534 Ft/óra - ennek a 85%-a 1304 Ft/óra),
- garantált bérminimum esetén 1 630 forint/óra (a garantált bérminimum 1874 Ft/óra, ennek a 87%-a 1630 Ft/óra).
Ha a munkához bérpótlék is kapcsolódna, akkor azokat is meg kell fizetni.
Mikor jár bérpótlék és milyen mértékben?
- Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár a 15%-os éjszakai pótlék 22:00 – 06:00 óra közötti munkaidőre, ha a munkavégzés ideje ezen időszak alatt meghaladja az 1 órát.
- „Túlórapótlék” is kell fizetni, ha a napi 8 óra feletti munkaidőre az alapbéren felül 50%-os, kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás esetén. Például egybefüggő 2 nap bejelentés a következők szerint: első nap 10 óra, második nap 6 óra munka, átlagosan maximum 8 óra.
- Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység (pl. boltokban, közértekben stb.) vagy a munkakör, 50%-os vasárnapi pótlékot kell fizetni.
- Továbbá a túlórára 50%-os „túlórapótlékot” + 50%-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni, ha nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör Például: vendéglátóegységben fizetett ünnepen túlórázik az egyszerűsített foglalkoztatott, akkor a fizetett ünnepnapi órákra 100% pótlék jár.
Hogyan adózik az egyszerűsített foglalkoztatás?
A munkáltató természetesen a minimálbérnél magasabb fizetést is adhat a munkavállalónak, amely költségként is elszámolható, de ebben az esetben további adófizetési kötelezettséggel kell számolnia:
- a társasági adó hatálya alá tartozó foglalkoztatók esetében társasági adófizetési kötelezettség keletkezik,
- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak, mint foglalkoztatónak vállalkozói szja fizetési kötelezettsége keletkezik.
Az alkalmazott az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kapott munkabére után nem fizet társadalombiztosítási járulékot és meghatározott összeg alatt személyi jövedelem adót sem. A törvény a minimálbér és a garantált bérminimum 130%-áig mentesítést nyújt az adó alól.
Mi az a mentesített keretösszeg?
Ez az összeghatár az úgynevezett mentesített keretösszeg: vagyis az az összegahatár ameddig a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele szja-mentes. 2024-ben a mentesített keretösszeg napi összege a napi minimálbér, illetve a napi garantált bérminimum 130%-a, azaz:
- minimálbér esetén 15 951 Ft - ha az alkalmi munkavállaló szakképzettséget nem igénylő munkakörben van foglalkoztatva
- garantált bérminimum esetén 19 487 Ft - ha az alkalmi munkavállaló szakképzettséget igénylő munkakörben van foglalkoztatva
A maximálisan kifizethető napi munkabér összege a minimálbér napi összegének kétszerese, tehát 2024-ben 24.540 Ft/nap/fő.
Milyen járulékok terhelik a munkáltatót EFOztatáskor?
Az EFO azért is kedvelt foglalkoztatási forma a vállalkozások körében, mert anyagilag előnyös, alacsony közteher fizetési kötelezettséggel jár. A munkáltató szintén a minimálbér összegéhez kötötten fizeti a járulékokat, így a munkáltatónak a napi bejelentés összege az alábbiak szerint alakul:
- alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1%-a, azaz 2.700 Ft/fő/nap,
- mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkánál a hónap első napján hatályos minimálbér 0,5%-a, tehát 1.300 Ft/fő/nap,
- filmipari statiszta esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 3%-a, tehát 8.000 Ft/fő/nap
Ez a kedvezményes közteher fizetés legfeljebb a minimálbér kétszeres összegéig alkalmazható.
Az egyszerűsített foglalkoztatás nem hoz létre biztosítotti jogviszonyt, így a munkavállalónak például nem jár betegszabadság (táppénz) és nincs fizetés nélküli szabadsága sem. A munkavállaló ilyenkor csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
De azt fontos tudni, hogy a nyugdíj, a baleseti egészségügyi ellátás és az álláskeresési ellátás szempontjából jogszerző időnek számít.
Ugyanakkor ebben a munkaviszonyban is kell teljesítenie az alkalmazottnak a munkavédelemmel kapcsolatos munkáltatói feladatokat. A munkaadónak pedig olyan igazolást kell kiadnia a bérről a kifizetés során, amelyben fel van tüntetve a bevétel teljes összege és jogcíme.
Hogyan történik az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése?
A munkáltató köteles az egyszerűsített foglalkoztatást bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) még a munkavégzés megkezdése előtt, legkésőbb a munkavégzés kezdőnapján délelőtt 9 óráig:
- az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) az EFO bejelentése menüpontban,
- az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK) a ’T1042E jelű adatlapon, vagy
- a 185-ös országos telefonos ügyfélszolgálaton.
Fontos tudni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatást papíralapon, postán vagy személyesen nem lehet bejelenteni!
Kell-e szerződést kötni egyszerűsített foglalkoztatás esetén?
A munkaviszony a felek szóbeli megállapodása révén jön létre, közvetlenül a munkaadó általi kötelező bejelentés után, ehhez tehát nem szükséges munkaszerződést kötni, azonban ha a munkavállaló igényli, vagy ha speciális munkakörről van szó, érdemes írásban is bizonyítani a munkaviszony létrejöttét a későbbi félreértések elkerülése céljából.
Ehhez ajánlott kitölteni az Efo tv. mellékletében található sablonszerű egyszerűsített munkaszerződését, amely papíron is igazolja a munkaviszonyt. Ezt azért is érdemes kitölteni, mert így a munkáltatónak nem kell a munka- és pihenőidőt nyilvántartania, valamint a kifizetett munkabér elszámolásáról sem kell a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kiadnia.
A minta-munkaszerződés könnyen letölthető a NAV honlapjáról itt: egyszerűsített foglalkoztatás szerződés.
Mikor nem érdemes alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatást?
A foglalkoztatónak abban az esetben nem éri meg az EFO, ha a munkavállalót nyugdíjasként vagy diákként is foglalkoztathatja. Ugyanis az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fizetendő közteherjegy mértékét a munkáltatóknak akkor is meg kell fizetniük, ha a diákokat vagy nyugdíjasokat csak napi 4 vagy 6 órában alkalmazzák, míg az iskola- vagy nyugdíjasszövetkezeten keresztül alkalmazott diákok/nyugdíjasok után csak a ledolgozott órákat kell kifizetniük és minden HR-adminisztrációt, bérszámfejtést, bejelentést a szövetkezet lát el.